Oldal 11 [11]
OCR
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban az egyház jogát és lehetőségeit az ember gondolatainak ellenőrzésére és arra, hogy megszabja, miről, hogyan szabad beszélni. Nem gondolták, hogy kétszáz év múlva már egy másik — a gazdasági hatalommal összefonódott — intézmény, az akkor (1806 körül) demokratikusnak és függetlennek megálmodott sajtó, majd a közösségi média, sokkal nagyobb lehetőségekkel fog bírni és ezekkel élni, mint inkvizítor elődei. Sokszor vissza is él hatalmával. rk A XI. században létrehozott Magyar Királyság úgy tudott beilleszkedni a nyugati keresztény királyságok közé, hogy maga is jelentős hatalommá vált. Az Árpád-házi királyok és gyermekeik azonban nem csupán a nyugati, hanem a keleti szomszédokkal is dinasztikus kapcsolatokat létesítettek. Ennél a pontnál, ha erőltetnénk a történelmi párhuzamokat, lenne lehetőség a kitérőre. Sokkal fontosabb azonban megállapítani, hogy akkor, amikor a nyugat-európai királyságok értelmisége — görög, héber és arab közvetítéssel — felfedezte magának a korábbi perzsa és arab tudományos világ eredményeit, integrálta a nyugati keresztény tudásba, majd gondoskodott az együttes ismeretek továbbörökítéséről — ez utóbbit az oszmán világ elhanyagolta —, a Magyar Királyság bizánci kapcsolatai révén, ennek szűrőjén keresztül is informálódhatott. Az Anjou magyar királyság művelődési és tudományos élete már megmutatta azt az utat, amelyen Luxemburgi Zsigmond, de főként Hunyadi Mátyás idején művelődésünk intézményi keretei a nyugati királyságokéival konformmá váltak, a nyugati kereszténység szellemi áramlatai naprakészen jutottak el a Kárpát-medencébe — a kevés olvasni tudóhoz, és az ilyen értelemben tájékozódni kívánó társadalmi csoport kisszámú tagjához. A XVI. századi oszmán-török előrenyomulás, illetve azok a hatalmi játszmák, amelyek a muzulmán hatalom nyugati irányú sikereit eredményezték, a Magyar Királyság — valamint a Velencei Köztársaság, a Litván Nagyfejedelemség és a Lengyel Királyság — számára a középkori hatalmi helyzetének elveszítését jelentette. Emellett fizikai pusztítást. A művelődési és tudományos intézményrendszer — így a keresztény egyház infrastruktúrája — összeomlott, humán erőforrásai vagy kihaltak, vagy elmenekültek (csak részben a Királyság északi területeire). A katolikus egyház a csonka hierarchiájával nem tudott eredményesen fellépni a protestáns eszmék elterjedésének megakadályozására, annál is inkább, mert a megszűnt királyi udvari központ helyébe lépő arisztokrata udvarok, illetve családok is támogatták az új egyházat. A XVI. század folyamán felépítettek egy új intézményi rendszert, amelyben helye lett a könyvkiadásnak, a könyvtáraknak és az olvasásnak is. Igaz, ez protestáns szellemiségű intézmények (iskolák, közösségi használatú városi könyvtárak, városi tanácsi gyűjtemények?) sorát jelentette a városokban, sok birtokközpontban és csaknem egész 2 Abban a szellemben, ahogy Frédéric Barbier egyik kései tanulmányában megfogalmazta: BARBIER 2022.
