OCR
ANTIFILOZÓFUSOK II. tani!” — Krisztus utolsó szavai a kereszten azt tanúsítják, hogy Isten a Fiában saját magától vett távolságot, azért, hogy a hamis szeretetet, amely mindig kompromisszummal és közönségesen végződik, a valóssal cserélje fel." „Eli, Eli, lama szabaktäni!” - ez az egyetlen eredeti arámi mondat, amely Jézustól az ő anyanyelvén a tudósításokban fennmaradt. Isten nem kísérti az embert, de kisértheti önmagät: „God was forsaken of God", Ő nem fordul el soha az embertől, azonban elfordul önmagától, amikor érte meghal. Míg a modern filozófiák láncolatok, érvel Chesterton, amelyek összekötnek, addig a kereszténység kard, amely elválaszt és megszabadít. Elválasztja az életet a haláltól, az efemert, a bomlásnak indultat az örökké valótól, a hazugságot az igazságtól. Máté evangéliuma a passió e pillanatában a világ széteséséről, darabokra hasadásáról tudósít, egy olyan világrengésről, amely alapjaiban fordítja fel az addig ismert világot: , És íme a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasadt. A föld is megindult, és a sziklák megrepedeztek. A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek a teste feltámadt” (Mt 27,51-52). Az igazi szeretet ellenben mindig áldozattal, önfeláldozással, ,, vérontassal” jár. Mig a ,,buddhizmus modern pantheizmust és immanenciát kínál, a kereszténység humanitást, szabadságot és szeretetet. A szeretet személyiséget kíván, azért a szeretetet egyben elválasztást követel. Ebben mutatkozik meg a szakadék a buddhizmus és a kereszténység között. A buddhista és a teozófus személyisége az elbukott ember, az ő világ-lelkük azt kéri az embertől, hogy belevesse magát. A kereszténység isteni centruma ezzel szemben kivetette az embert magából, azért, hogy szerethesse”. Az evangéliumok szeretetelve tehát paradox, el kell határolnunk a szeretet köznapi fogalmától. , Való igaz, hogy létezik olyan dolog, amit pontatlanul szeretetnek hívnak: azokat a szegényeket illeti meg, akik kiérdemlik. Ám a szeretet, amely azokat illeti meg, akik érdemesek rá, egyáltalán nem szeretet, hanem csak igazságosság. Az érdemteleneknek van reá szükségük." Nem szabad összekeverni ezt az önmagában iszonyatos képzetet, hogy Isten a kereszten elhagyja önmagát, a , Nemo contra deum nisi deus ipse" goethei lázadásával (magyarul kb. , Szemben Istennel csak Isten állhat"). 34