Page 22 [22]
OCR
ANTIFILOZÓFUSOK II. MERTEK , Jónás pedig lement a hajó aljába, és lefeküdt, és elaludt..." (Jón 1,5) Jónást, Amittaj fiát, Isten elismert prófétáját (2Kir 14,25), elküldi az Úr az Asszír Birodalom királyi városába, Ninivébe (Jón 3,1): , Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, amit én parancsolok néked!" Meg kell prófétálnia a város bűnös lakóinak, hogy hamarosan elkövetkezik a végórájuk: negyven nap múltán Isten eltörli a föld felszínéről a várost. A próféta azonban nem azt válaszolja e megbízásra, hogy , ímhol vagyok?" , hanem sebtében hajóra száll Jaffában, és az ellenkező irányba, Iársis felé elhajózik. Csakhogy a Mindenható elől nincs menekülés: az Úr iszonyú vihart támaszt, a hajó Jónással együtt már-már elsüllyed. A próféta ismét teljesen hihetetlen, sőt abszurd módon reagál erre az eseményre: lemegy a hajófenékbe, és lefekszik aludni. Lehetséges, hogy az alvásba menekül, de az is lehet, hogy valóban gondtalanul pihen, míg a kormányos rá nem üvölt: , Mi lelt, te nagy alvó? Kelj fel és kiálts a te Istenedhez, hátha gondol velünk az Isten és nem veszünk el" (Jón 1,6). Protestáns teológusok szerint Jónás valamiféle , ostoba biztonság"-ban (brutae securitatis) reménykedhetett. Luther ehhez még azt is hozzátette, hogy nyilvánvalóan durván horkolhatott is. Kálvin pedig egyenesen bűnözőnek nevezte a prófétát, mivel gyermekkora óta ismerte az Urat, és mégis ellent mert mondani neki. De vajon a mihasznaság és az Istennel szemben tanúsított arcátlanság késztethette Jónást arra, hogy menekülése közben egyszerűen lefeküdjön aludni? Az elbeszélés pszichologizálása helyett az Írás kontextusában kereshetünk választ erre a kérdésre, miközben előzetesen megállapíthatjuk, hogy az Ószövetség Jónása olyan paradox figura, aki minden cselekedetében ellentmondásos, aki szüntelenül valami egészen mást tesz, mint amit a közönséges józan ész diktálna: a mármár elsüllyedő hajó fenekében egyszerűen alszik, a hal gyomrában Istent dicsőíti, az univerzális, az Izráelnek tett ígéreteken túlmutató kegyelem hatalmas pillanatában haragszik. Excentrikus lenne ez a Jónás, mert radikálisan idegen tőle minden vallásos képmutatás, tehát egyszerűen egy igazi próféta? S mint próféta, világosan nem tudva is tudja, hogy az ő története egy nálánál mérhetetlenül nagyobbnak a 20
