Oldal 32 [32]
OCR
30 | TURBUCZ PETER a hatóságok nem engedték be az országba. Letelepedve a közeli határ menti településen, évekig a Feldkirch melletti Bangsban élt. Itt nyilvános filozófiai előadások tartásából, rádióelőadásokból és németnyelvű könyvei eladásából tartotta fenn magát és népes családját. "? Mindeközben itthon édesapja, báró Brandenstein Albert, a budapesti 32. gyalogezred ny. ezredese küzdött fia nevének tisztázásáért. 1945. április 2-án készített egy felszólalást az Egyetemi Tanácsnak, melyben kérte az állásvesztő határozat felülvizsgálatát. Bár érdemi válasznak nincs nyoma, úgy tűnik, annyit mégis elért, hogy a Brandenstein-kérdést nyitva hagyták, feltételezve, hogy a filozófus valamikor a nyár folyamán hazatér. Ennek tudatában ugyan az Igazoló Bizottság nem kereste vele a kapcsolatot, de igazolását azért napirendre tűzték. Végül távollétében, az 1945. augusztus 15-i tizenötödik ülésen újra kimondták állásvesztését, és ügyét áttették a népbírósághoz." Miutän a lehetôség adott volt, azapanem adta fel a küzdelmet, és 1945. szeptember 4-en a Nepbirösägnak is irt egy megkeresést. Ebben leszögezte, hogy fia nem a nyilas kormánnyal és nem a németekkel távozott Budapestről, hanem családjával. 1944 márciusától Veresegyházán, majd májustól Balatonszemesen, szeptembertől pedig Balatonfüreden tartózkodott. Onnan Körmendre ment. A bölcsészkar dékánjának szóban és írásban is bejelentette, hogy öt kiskorú gyermekével nem tud visszaköltözni a fővárosba, de mihelyt az előadások megkezdődnek ő maga visszatér. Távolmaradásának tehát - az apa állítása szerint — semmiféle politikai oka nem volt. Levele folytatásában Brandenstein Albert röviden tájékoztatta a bizottságot, hogy fia semmilyen politikai pártnak tagja nem volt, pártéletben részt nem vett, és semmiféle politikai színezetű tisztséget, megbízást nem vállalt. Irodalmi tevékenysége megmaradt a tudományos szinten, politikai munkákat nem írt. Könyvei közismerten mély katolikus vallásos érzelmét tanúsítják, ami messzemenőkig kizárja a nyilaskeresztes vagy nemzetiszocialista politikával való azonosulást. Ugyanígy katona sem volt, mert minden sorozáson alkalmatlannak nyilvánították. A leírtak tudatában kérte a fia állásvesztéséről szóló határozat felülvizsgálatát." Politikainézeteittekintve, azújabbkutatásokfüggvényébenkijelenthető, hogy - szemben Mátrai László állításával" —- Brandenstein nem volt nemzetiszocialista 72 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 1709/1946-47. Dr. br. Brandenstein Béla levele a dékánnak, Feldkirch-Bangs, 1947. március 25. 73 HU BEL, XVII.1658. c. Igazoló Bizottsági jegyzőkönyvek 1945-1946. XV. ülés, 1945. augusztus 15. ” HU BEL, XVII.1658. c. Személyzeti Nyilatkozatok A-L, Brandenstein Bela. 75 "Mátrai L.: A kultúra... 327.
