Oldal 15 [15]
OCR
| 13 TURBUCZ PETER Orsegvaltäs? A budapesti tudomänyegyetem filozöhatanärai 1945-1948 között Jelen munka fókuszát a hazai filozófiatörténet mindezidáig kevésbé feltárt időszaka, az 1945-1948 közötti esztendők eseményei képezik, amelyek minden eddiginél nagyobb változást, illetve átrendeződést hoztak e tudomány művelőinek életében. Magyarország 1945-ös szovjet megszállását követő politikai változások nyomán három éven belül a hazai egyetemi filozófiai élet is teljesen átalakult. Az értelmiségcsere keretében az egyetemi katedrák élén álló filozófiaprofesszorokat kényszernyugdíjazták vagy elbocsátották, az alacsonyabb beosztású filozófiaoktatók jelentős részét pedig - akik nem mutattak hajlandóságot akommunista eszmék képviselőivel való együttműködésre - előbb háttérbe szorították, majd idővel őket is eltávolították. Tanulmányomban ezt a folyamatot az ország vezető egyetemi intézményén, a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem (1946-tól Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Kara filozófiatanárainak példáján keresztül mutatom be. A korabeli gyakorlatnak megfelelően, illetve a rengeteg helyettesítés miatt, a filozófiatanárok címke alá sorolom a filozófia mellett általánosságban az esztétika, lélektan, pedagógia és szociológia művelőit, továbbá minden érintett magántanárt, tanársegédet és gyakornokot, akik magukat a filozófia művelőinek tekintették. Annak ellenére, hogy az intézménytörténet adja írásom keretét, célom mégsem szorítkozik csupán a bölcsészkar filozófia katedrái átalakulásának dokumentálása, és ezen kívül még esetleg a különböző katedraharcok és pozícióviták részletes ismertetésére. Sokkal inkább feladatomnak látom a folyamatok különböző állomásainak érintését, egybekötve az egyéni sorsok feltérképezésével és rövid, helyenként cédulázó leírásával. Ugyan ez az elbeszélésforma eltér a magyar filozöfiatörtenet-iräs bevett gyakorlataitöl,' de az egyes pälyaivek intezmenyi keretben törtenö vizsgälata meggyözödesem szerint a koaliciös evek filozófiai életének megismerése szempontjából nem kevésbé fontos, mint művek vagy a korabeli viták rekonstrukciója. 1 Mester Béla: A magyar filozófiatörténet-írás múltja és jövője - Past and Future of the Historiography of the Hungarian Philosophy. In Zsoldos Ildikó - Buhäly Attila - Szoboszlay György Csaba (szerk.): Feltärulö jövökepek - Lezäratlan aktäk. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza, 2020, 83-92.
