OCR
II. RÉSZ. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT kizárólag az ember számára hasznos mivolta miatt is védeni és fejleszteni kellene, akkor mennyivel inkább okunk volna rá, ha még önértékét is elismernenk.!* Sok nép, igazából talán minden társadalom, a szentet a Természetben találja meg. A szent dolog nem alku tárgya, hacsak nem tudjuk megmagyarázni, hogy nem is tud károsodni, hogy lényegileg sérthetetlen. A Gangesz folyó a hinduk számára szent — úgy nevezik: Ma Ganga. És mégis: egyike a legszennyezettebb folyóknak a világon. Ipari vegyszerek, háztartási hulladék, mezőgazdasági eredetű szennyezés és a krematóriumok egyaránt terhelik. Sokan állítják, hogy nincs ellentmondás a folyó szentsége és hulladékbefogadó jellege között, mert, mennyei lévén, a Gangesz sérthetetlen. Általános gyakorlat, hogy magyarázkodni, okoskodni kezdünk, ha szándékaink és szükségleteink ellentmondásba kerülnek. Csak olyankor tudjuk elkerülni, hogy az egymással összeegyeztethetetlen használatokat okoskodással próbáljunk meg összebékíteni, ha a szent megvédése nem kerül túl sokba. Csak ilyenkor ragaszkodunk ahhoz, hogy a szent védelmében nincs kompromisszum. Beninben például a szent ligetek védelmét törvénybe iktatták. Az ott élő közösségek sokféle társadalmi gyakorlatához van szükség az erdőkben található anyagokra: levelekre, állatokra, vízre, kövekre. A területeket azért tartják szentnek, mert a hagyomány úgy tartja, hogy szellemek és istenségek lakják őket. Ezek a helyek szertartások helyszínéül is szolgálnak. Vadászati tilalom van bennük, és felgyújtani sem szabad a bozótot. A szent erdők gondozását és védelmét hagyományosan egy bizonyos család tagjaira bízták. A favágást, a gyógynövények és ehető növények gyűjtését a helyi közösségek szabályozták (Houngbo, 2019). Beninben közel háromezer szent liget van. Ezek 18 000 hektáron terülnek el, ami az ország területének 0,1690-a. Maguk a ligetek kicsik, csak tizedük haladja meg az öthektáros méretet (Soury, 2007). Az erdők egyébként fogyóban vannak Beninben: 1990-ben még az ország felét borította erdő, ez most már csak alig 40%. Sokan úgy gondolják, hogy a szentség megéléséhez tartozik az ámulat, a csodálkozás, a transzcendens tudatosodása. Mindnyájan valahogy 14 Nagy köszönettel tartozunk Simon Beardnek a Cambridge Egzisztenciälis Kockäzat Tanulmányi Központtól a természet belső értékéről folytatott beszélgetésekért, melyekből nagyon sokat tanultunk arról, hogy miként lehet meghatározni a természet erkölcsi értékét. Nem azt, hogy mit gondoljuk ezekről a rendkívül bonyolult kérdésekről, hanem hogy miként gondolkozzunk róluk. A Jelentésben (11. fejezet) az ő ötleteinek a vázlatával találkozhatunk. 144