OCR
II. RÉSZ. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT 24. Oktatás Úgy tűnik, hogy a Természettől való elkülönülésünk kéz a kézben jár a Természet gazdasági gondolkodásból, észjárásból való kiesésével. Sokan szinte kizárólag emberközpontú , szemüvegen" keresztül tekintenek a Természetre, noha az ember fizikai és érzelmi kôtédése a Természethez egyre gyengül. Volna mit tanulnunk annak érdekében, hogy megértsük hol a helyünk a Természetben,!!! hogy elkezdjük értékelni a természetes folyamatok és formák szövetének végtelen szépségét. Minden ország minden egyes gyermekének tartozunk azzal, hogy természettudományokat tanulhasson, hogy a Természet világának lenyűgöző csodáival megismerkedhessen, és hogy értékelni tudja, mindez hogyan járul hozzá a saját megélhetésünkhöz. Ha megerősítenénk a Természet világának helyét az oktatásban, az segíthetne megállítani a normális alaphelyzetre vonatkozó képünk folyamatos elszegényedését. A kiindulási helyzetre", alaphelyzetre vonatkozó elképzelésünk folyamatos romlása abból fakad, hogy egy kiüresedő világ lakóiként határozzuk meg magunkat, és úgy gondoljuk, hogy amit látunk, az a teljes valóság és egyben a reális jövőkép is. Ezt a jelenséget a , tapasztalat kihalásának" is nevezzük (Pyle, 2003). Nem könnyű az oktatással kézzelfogható eredményeket elérni. De alkothatunk, fejleszthetünk olyan környezeti képzési programokat, amelyek kifejezetten a problémák megoldására irányulnak. Bawa és munkatársai (2020) indiai mezőgazdasági főiskolák tantervein mutatták be a biodiverzitás-tudományi modulok beépítésének lehetőségét. Ardoin, Bowers és Gaillard (2020) azt mutatták be, hogy a gyakorlati eredményeket nagyban segíti, ha helyi kérdésekre vagy globális problémák helyi vetületeire fókuszálnak, tudósok, erőforrás-kezelők és közösségi-helyi szervezetek bevonásával. Ezzel a gondolkodással egybecseng, ahogy a jelen kötet nyomatékosítja a helyi közösségek és a civil társadalom szerepét a biodiverzitäs gazdasägtanäban.!? De még ezek az erőfeszítések sem elegendők. A Természettel való érintkezésnek át kell szőnie életünket. A kutatások szerint a Természettel való kapcsolatunk a gyermekkortól gyengül, mélypontját a serdülőkorban éri el, ezt követőn egyenletesen emelkedik, míg el nem "1 Hálásak vagyunk Mary Colwellnek az oktatásnak a biodiverzitás közgazdaságtanában betöltött szerepéről írt jegyzetéért. Jelen részt az ő írásából vettük át. 12 Az indiai felsőoktatásról szóló egyik tanulmányában Bawa amellett érvelt, hogy a mezőgazdasági felsőoktatási intézményeknek most már be kéne illeszteniük a tananyagukba a biodiverzitás tudományát (Bawa et al. 2020). 142