Page 126 [126]
OCR
II. RÉSZ. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT A Jelentés a keretrendszert ahhoz is használta, hogy feltárja azokat az intézményeket, amelyek segíthetnek bennünket a természeti világgal való jobb együttműködésben (14-20. fejezetek). Mivel a biodiverzitás földrajzilag változik, a siker különböző lehet az egyik régiótól, ökoszisztémától vagy országtól a másikig. Az I. rész megmutatta, hogy miért. A különböző környezeti problémák olyan lépéseket is megkövetelnek, amelyek érzékenyek a helyi társadalmi-ökológiai feltételek számára. Vannak országok, amelyeket olyan rosszul kormányoznak, hogy az érintett polgárok elsődleges javaslata az lenne, hogy hagyják a közösségeket, kezeljék a helyi ökoszisztémáikat az állam beavatkozása nélkül. Más országokban a jó szándékú kormányzás gyengítette a helyi ismeretek szerepét az emberek életében. Megint más országokban az állam minden jó szándék ellenére olyan politikát karolt fel, amely máshol esetleg működött, de ott nem alkalmas. Es, természetesen, a társadalmak különböznek az elgondolásaikban is, hogy mitől gyarapodhat az élet. A Jelentés foglalkozott a gazdasági fejlődés jelenlegi, közel univerzális felfogásával, és megmutatta, hogy az nagyon félrevezető. A Jelentés felépítette azt a nyelvezetet, amely révén a közgazdaságtan hozzáárulhat értékeink formálásához, és szolgálhatja, nem pedig irányítja azokat. Éppen ezért meg sem próbálunk olyan politikatervezeteket készíteni, amelyek a különböző területeken megfelelhetnek. Ehelyett a következőkben megmutatjuk az olvasóknak azokat a lehetőségeket, amelyekkel az emberiség rendelkezik a szükséges változás eléréséhez. A változás lehetőségei három tágan meghatározott, egymáshoz kapcsolódó átmenet felé mutatnak, amelyek az emberiségtől megkövetelik, hogy (1) gondoskodjunk arröl, hogy a Természettel szemben tâmasztott igényeink ne haladják meg annak kínálatát, és hogy növeljük a Természet kínálatát a jelenlegi szinthez képest; (ii) változtassuk meg a gazdasági sikert mérő mutatóinkat, hogy segítsenek irányítani bennünket egy fenntarthatóbb úton; és (iii) alakítsuk át az intézményeinket és rendszereinket — különösen a pénzügyi és oktatási rendszereinket —, hogy elősegítsék ezeket a változásokat, és tartsák fönn a jövő generációk számára (21. ábra). Az intézményeinkben és szokásos viselkedésünkben szükséges változások nehéz döntéseket vonnak maguk után. A következőkben bemutatunk néhány olyan elgondolást, amelyek, remélhetőleg, hasznosnak bizonyulnak, és amelyekre mások építenek majd.!"? 142 A következőket a Jelentés 21. fejezetéből vettük át. 124
