OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI Az alacsony jövedelmű országokban a PES rendszerekhez fűződő különös érdekeknek két aspektusa van. Az egyik a szegénység csökkentéséhez, a másik a biodiverzitás megőrzéséhez való hozzájárulása. Sajnos a tapasztalatok mindkét szempontból vegyesek (Zilberman, Lipper és McCarthy, 2008; Pattanayak, Wunder és Ferraro, 2010). Vannak esetek, amikor a rendszer rossz lenne a szegénység csökkentése és az újraelosztás igazságossága tekintetében. Az alacsony jövedelmű országokban a szegény helyi lakosok a Természet olyan eszközökből származó szolgáltatásait élvezik, amelyek nincsenek a tulajdonukban. Még ha hajlandóak is lennének részt venni egy olyan tulajdonjogi rendszerben, amelyben nekik kellene fizetni a területtulajdonosok által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokért (ahogy Pagiola, Rios és Arcenas [2008] arról egy nicaraguai erdőgazdálkodási-legeltetési projekttel foglalkozó, alapos tanulmányukban beszámoltak), lehet, hogy a köztük a gazdaságilag gyengébbnek kellene aránytalan összeget fizetni. Egyesek akár rosszabb helyzetbe is kerülhetnek, mint amilyenben korábban voltak. Lehetne érvelni amellett is, hogy ilyen helyzetekben inkább az államnak kellene fizetnie az erőforrás tulajdonosának az általános adózási bevételekből. A kontextustól függ, hogy kinek kellene fizetni. 13. szövegdoboz A PES programok tapasztalata A PES programok különböznek az érintett ökoszisztéma-szolgáltatások típusai és az irántuk megnyilvánuló kereslet, a finanszírozás forrása (hogy ki teljesíti a kifizetést), a tevékenység típusa, amelyért fizetnek, a kifizetett szolgáltatás minőségének felmérése és természetesen a kifizetés nagysága tekintetében. A PES programok hatékonyságát alapvetően a kialakításuk határozza meg. Az egyik változat szerint, mint például a zimbabwei CAMPFIRE esetében, az állam egy ökoszisztéma (például egy nyílt szavanna) lakosai számára jogot biztosít, hogy a terület szolgáltatásaiért díjat szedjenek a haszonélvezőktől (szafari ökoturisták). Egy másik változatban az állam helyreállítási költséget fizet a polgárok javára. Erre példa az indiai kormány újjáélesztett Ganga Akcióterve a Gangesz folyó helyreállítására. Egy másik példa a kolumbiai kormány politikája: ők fizetnek a sokféle fajnak otthont adó erdők megőrzéséért a természeti tőke fenntartása és a lakosság megélhetésének javítása érdekében, a kár bekövetkezését követően. 92