Oldal 64 [64]
OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI azokban az országokban, amelyekben a nagycsalád a norma. Először ezt a két elhanyagolt problémát járjuk körbe (7—9. fejezetek). 6. szövegdoboz A hatásegyenlőtlenség és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai Az emberiség bioszférára gyakorolt globális hatását /-vel jelöljük, a bioszféra megújulási ütemét pedig G-vel. Az J és G értékeit a bioszféra javainak és szolgáltatásainak számviteli értékén becsüljük, nemzetközi dollár per évben kifejezve. I nem feltétlenül egyenlő G-vel, hiszen, továbbra is a tavi halászat példájánál maradva, a kettő közötti különbséget automatikusan kiegyenlíti a bioszféra állományában bekövetkező változás. Ez utóbbit (a bioszféra állományát) , §7-sel jelöljük. § értékének csökkenését a bioszféra állapotának hanyatlásaként értelmezzük. A szemléletesség kedvéért képzeljük el, hogy minden ökoszisztémát a számviteli árán értékelünk, és § a Földön létező összes ökoszisztéma számviteli értékének összege. Az § nemzetközi dollárban kifejezett állomány. Ahogy a halászat példájában is, G függ §-től, tehát ezt a függőséget így jelöljük: Gr5). De csakúgy, mint §, G is korlátos. N jelöli a világ népességét, y az egy főre jutó globális GDP, és x annak a hatékonyságnak a numerikus mérőszáma, amellyel a bioszféra által nyújtott javakat és szolgáltatásokat az általunk előállított és elfogyasztott végtermékekké alakítjuk. A globális GDP így N szorozva y-nal, ezt Ny-nal jelöljük. Minél nagyobb a, annál kisebb a lermészettel szemben támasztott igényünk azonos GDPszint mellett. Fordítva, minél nagyobb Ny, annäl nagyobb a Természettel szemben támasztott igényünk azonos c érték esetén. Így kifejezhetjük I-t, mint Ny/a, ezzel pedig megkapjuk a biodiverzitás gazdasägtanänak lényegi alapegyenlôtlenségét, mert az (1) kifejezés a globális hatásegyenlőtlenség (12. ábra). 5 Ennek egyszerű demonstrációja lenne, ha a lakóépületeket kétrétegű üvegezéssel látnák el. a nőne, mivel ugyanazt a meleget élvezhetnék a villamos energiától vagy gáztól való függés csökkenése mellett. Az (1) egyenletben szereplő globális hatás kifejezését: Ny/x értelmezhetjük úgy is, hogy a bármely értéke mellett N és y egymással fordítottan arányos kapcsolatban állnak — például ha NM megduplázódik, akkor y-nak a felére kell csökkennie, ha a globális hatást Nya állandó szinten akarjuk tartani. Számtanilag ez helyes, azonban félreértelmezhető. Ennek az oka az, hogy N és y nem függetlenek egymástól: nekünk, embereknek nemcsak szánk, de kezünk és eszünk is van. Ezért y függvenye N-nek. A Jelentés (4. fejezete) egy teljes tőke-modellt mutat be, amelyből 46 62
