Oldal 48 [48]
OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI A szerzők 1934 és 2007 között indult 245 projektből álló mintája 65 országot fedett le. Az építési költségek a megvalósíthatósági tanulmányban előrevetített értéknél kétszer magasabbnak bizonyultak, a legtöbb esetben az elért megtérülési rátát az államkötvényekkel elérhető szint (évi 4-596) alá csökkentve. Azt találták, hogy a kisebb méretű gátak és hallépcsők, amelyek lehetővé teszik, hogy a halak megkerüljék a gátakat, csökkentik a halállományt fenyegető, a felszabdalódásból eredő kockázatot. 4. Eszközök osztályozása és értékelése Az eszközök tartósak. A tartósság természetesen nem tart örökké, de a szolgáltatásokkal ellentétben az eszközök nem múlnak el. Kézenfekvő volna, hogy minden eszközt zőkejavaknak nevezzünk, ami egy olyannyira vonzónak bizonyult szakkifejezés, hogy manapság kiterjed a tudásra (, tudástőke"), a jogra, a piaci rendszerre és pénzügyi intézményekre (intézményi tőke); a kölcsönös bizalomra, a társadalmi szabályokra és a csoporton belüli szolidaritásra (, társadalmi tőke"); a kultúrára és a személyes normákra (, kulturális tőke"); még a vallásra is (, vallási tőke"). A közgazdászok ennél azért visszafogottabbak: a kifejezés használatát azokra az eszközökre korlátozzák, amelyek mérhetőek. A múltban a közgazdászok a ,tőkejavak" kifejezést a mostaninál még szigorúbban alkalmazták, csak azokat az eszközöket vették bele, amelyek anyagiak (tárgyi eszközök) és elidegeníthetőek (vagyis amelyek tulajdonjoga átruházható). Az utak, épületek, gépek és kikötők erre jó példák. Mivel egy vállalat szabadalmai a vállalat eszközállományának részét képezik, azok megjelennek a mérlegben. Így az immateriális és elidegeníthető eszközök is szerepelnek a tőkejavak listáján. Mindezt együttesen fermelt tőkének hívjuk. A közgazdászok lexikonjában a tőkejavak köre szélesedett az évek során, hogy magába foglalja az immateriális és nem elidegeníthető eszközöket is, például az egészséget, az oktatást, a képességeket és kompetenciákat, amelyek együttesen alkotják à human tőkét. A közgazdászok manapság a humán tőkét is a tőkejavak egyik kategóriájaként tartják számon, mivel rájöttek, hogy hogyan mérhető az értéke — nemcsak az 5 Lásd Arrow (2000) és Solow (2000) az egyre elterjedtebb gyakorlatnak az erős kritikáját, amely a társadalmi tőkét tőkeként kezeli. Ez nem vesz el semmit a társadalmi tőke jelentőségéből: hiszen az a hatékony intézmények központi eleme, ahogy arról később még szó lesz. 46
