Oldal 29 [29]
OCR
I. RÉSZ A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI 1. Eszközeink kezelése Mindannyian eszközkezelők vagyunk. Legyen szó földművelőkről vagy halászokról, erdészekről, bányászokról, háztartásokról vagy vállalkozásokról, kormányzatokról vagy közösségekről, a rendelkezésünkre álló eszközöket a motivációinkkal összhangban a lehető legjobb módon kezeljük. Azonban a legjobb, amit mindegyikünk képes elérni a portfólióijával, mégis azt eredményezheti, hogy hatalmas kollektív baklövést követünk el az eszközeink összességét tartalmazó globális portfólió kezelésében. Jól szemlélteti ezt a lehetőséget az az analógia, hogy a függőhídon áthaladó tömeg minden egyes tagja igyekszik megtartani az egyensúlyát, és azután mindannyian lezuhannak. A Jelentést a bizonyítékok sűrűsödő tömege hívta életre, hogy az emberiség néhány évtizede korábban nem tapasztalt ütemben károsítja legértékesebb vagyonunkat, a természeti környezetet. Ezzel együtt az átlagember anyagi életszínvonala világszerte sokkal magasabb napjainkban, mint valaha. Valóban, még soha nem éltünk ilyen jól." Azonban azzal, ahogy eljutottunk idáig, a bioszférát olyan állapotba taszítottuk, ahol az általunk a természeti javak és szolgáltatások iránt támasztott igények szintje jóval meghaladja a fenntartható teljesítőképesség határát. Ez azt mutatja, hogy a legjobb, egyben a legrosszabb időket éljük. Közhelyes állítás, hogy a gazdasági fejlődést úgy kell kormányozni, hogy fenntartható legyen (1. szövegdoboz). Azonban a fenntartható fejlődés elgondolása nem alkalmazható, amíg meg nem értjük, hogy mit ° Az emberiség vívmányait taglaló közelmúltban megjelent könyvek között megemlíthető: Micklethwait és Wooldridge (2000); Ridley (2010); Lomborg (2013); Norberg (2016); Pinker (2018). A jóllét szubjektív mérésének idősorai, mint amilyen a boldogság, az élettel való elégedettség, azonban mást mutatnak (Jelenzés, 11. fejezet). 27
