Oldal 10 [10]
OCR
A BIODIVERZITÁS GAZDASÁGTANA. A DASGUPTA-JELENTÉS a természetnek önértéke is van. A természet álló- és alkalmazkodó képességének a forrása és biztosítéka annak fajgazdagsága, változatossága. Korunkban a természet kiaknázása messze túllépi azt a határt, amit a természet tartósan kibír, elvisel, és ez mind a jelen, mind a jövő generációk életét veszélyezteti. A megoldáshoz mindenkinek el kell fogadni azt az igazságot, hogy a gazdaság — mint alrendszer — van a társadalmi rendszerbe és azzal együtt a természetbe ágyazva! A természet nem valamely esetleges, külső tényezője a gazdaságnak! El kell tehát vetni a gazdasági modellek azon axiómáját, premisszáját, hogy a kimerülő, eltűnő természet technológiával helyettesíthető. Fenyegető helyzetünk oka mélyen gyökerező és szerteágazó, kiterjedt, intézményi szintű hiba, totális gazdaságpolitikai rendszerhiba, súlyos mulasztás. Nem szerepeltetjük értékén a természetet a gazdasági elszámolásokban; nem tartjuk számon a természeti tőkét, ,vagyont"; a természet valós ára és értéke nem jelenik meg az ipari, kereskedelmi, agrár, bányászati piaci árakban. A kormányok súlyos felelősséget hordoznak: állampolgáraik számára a természet kizsákmányolása kifizetődőbb lett annak védelménél; a közkiadásokban elsőbbséget élvez a fenntarthatatlan gazdasági tevékenységek támogatása. Az ebből fakadó kár a Jelentés szerint globálisan mintegy 4-6 ezer milliárd dollárra rúgott évente a 2010-es évek végére. Rendszerváltoztatásra van tehát szükség. Egészen máshogy kell mérnünk a haladást, a jólétet, mint eddig — a GDP erre teljesen alkalmatlan. Kulcsfontosságú a fenntartható, környezetbarát, diverz, mozaikos mezőgazdaság megteremtése, a körkörös anyagforgalom, a befektetések a természet védelmébe, helyreállításába, a természeti tőkébe, a nemzeti joghatóságokon kívüli — főleg óceáni — területek nemzetközi igazgatás alá vonása, valamint a társadalmi változások, így a nők oktatása, esélyegyenlősége, a női szerepek és szerepvállalás egyenlőként való elismerése a társadalomban. Átfogó ökológiai, holisztikus feladat, amit mindezzel 4 biodiverzitás közgazdaságtana elénk állít! Elfogadjuk vajon végre a , piros pirulát"? Ennek reményét s ezzel a fordulatnak, rendszerváltoztatásnak a reményét a szerző nem adja fel. Az előttünk álló kihívás tartalma — írja — lényegileg nem új; ami új, az az esetleges kudarc következményének hordereje. Sokan vagyunk, és félelmetesen nagy hatású eszközökkel dolgozunk. A jelentésben javasolt, ott részletesen megalapozott fordulathoz azonban — mutat rá Dasgupta professzor — annak az emberképnek is feltétlenül változnia kell, amelyből a most bevett gazdasági modellek
