Oldal 180 [180]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN nem jelöli ki a hangsúlyokat, a figyelem megosztás egy idő után mentálisan fárasztóvá válik." Vidnyánszky rendezéseiben az idő általában egyetemes, a gondolatritmusok ismétlődése kitágítja az előadás idejét. A Juhász-versben az anya hívja a fiát, a fiú pedig válaszol, vagy kitér az anya gesztusai elől. A rendezés különböző jelenetei ennek a párbeszédnek az időintervallumába ágyazódnak, minden epizód az anya és a fiú viszonyrendszerében válik hangsúlyossá. A fiú törekvéseit és az anyával való évődését az előadás végén színpadra épített kapu egyetemes időbe helyezi. Mivel az új út keresése, a szarvassá (művésszé) formálódott fiú (társulat) önálló identitásának megtalálása a színpadon polifonikus és szimultán jelenetek egymásba csúsztatásával jelenik meg, az észlelés feltételei nehézzé válnak. Az egyidejű jelenetek általában ugyanahhoz a témakörhöz kapcsolódnak, és fokozzák az előadás feszültségét, intenzitását és ritmikáját, ugyanakkor ellehetetlenítik az egyenes vonalú cselekményvezetést. A több dramatikus esemény egy időegységen belüli párhuzamos ábrázolása az adott téma különféle megközelítéseihez ad lehetőséget, így az előadás a nézőre olyan hatást gyakorolhat, hogy nem képes azonnal értelmezni a látottakat, viszont erőteljesen érzékeli a színpadon zajló eseményeket. Az anyát és a fiút körbeölelő színészekből álló kórus hol a falusi, hol a városi élet jellegzetes eseményeit, a falusi ünnep és gyász, a nagyvárosi sürgölődés, a színházcsinálás nehézségeit játssza el, miközben számos más kisebb cselekvés is zajlik a színpadon. Vidnyánszky sokszor tömegjeleneteket rendez, az összes színészt egyszerre helyezi színpadra, a színészek többsége pedig egy előadáson belül több szerepet is alakít. A Psychében hét, nagyjából azonos korú színésznő alakítja a hősnőt, Az ember tragédiájában"? pedig több színész jeleníti meg Lucifert, utalva ezzel az adott alakok komplexitására. Ahogy ezt a Bessennyei-Gedé tanulmäny°” is alátámasztja, Vidnyánszky rendezései bizonyos szempontból posztdramatikusnak tekinthetőek. A Lehmann által alkalmazott poliglosszia"?" a színpadtérbe ábrázolt víziók alapját adja. A szarvassá változott fiú esetében az otthon elhagyásának, a művész születésének és a nagyváros züllöttségének víziója végül a fiú látomásában találkozik a titkok 527 Domsa Patrícia: Beszámoló: Mesés férfiak szárnyakkal. http://ekultura.hu/2013/10/28/beszamolomeses-ferfiak-szarnyakkal-szinhazi-eloadas (Letöltés: 2022. november 6.) 528 Madách Imre: Az ember tragédiája, Nemzeti Színház, Budapest. A bemutató dátuma: 2018. október 19. Színészek: Ács Eszter, Barta Ágnes, Katona Kinga, Nagy Mari, Szász Júlia, Tóth Auguszta, Berettyán Nándor, Berettyán Sándor, Bordás Roland, Farkas Dénes, Herczegh Péter, Horváth Lajos Ottó, Kovács S. József, Kristán Attila, Mátyássy Bence, Mészáros Martin, Rácz József, Rubold Ödön, Schnell Ádám, Szabó Sebestyén László, Szép Domán, Tóth László, Varga József. Rendező: Vidnyánszky Attila. 529 Bessenyei Gedő: , Halál! Hol a te fullankod?” 530 Lehmann: A posztdramatikus színház, 175. s 178 "
