Oldal 179 [179]
OCR
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI A KÖLTŐI SZÍNHÁZ SZCENIKÁJA Vidnyánszky elsősorban a nagy, tágas színpadtereket vagy a zsúfolt színpadokat kedveli, melyeket a néző tekintete nem lát át első ránézésre. Ezek a terek sokszor metaforikusak, a Három nővér?" helyszíne például — a zsámbéki rakétabázis — egy lepusztult ház és a körülötte elhelyezkedő kert. Koltai Tamás az előadásról írt recenziójában felhívja a figyelmet az elhagyott, lepusztultnak tűnő szabadtér bejátszására, ahová a díszlettervező Alekszander Belozub , oldalt halomba rakott nehäny jelzesszerü bütort, ajtökeretet, piknikkelléket”.**° Ugyancsak metaforikusnak tekinthető a Mesés férfiak szárnyakkal hol űrhajóra, hol csillagos égre utaló térszerkezete. A szarvassá változott fiú stúdiószínpadon tekinthető meg, ahol párhuzamosan van jelen az anya falusi és a fiú nagyvárosi élete, melyek időben és térben eltérő valóságot jelenítenek meg. Az előadás zárójelenetében ábrázolt tér, a titkok kapujának bejárata, a kórustagok által tartott oszlopok és az azokon megjelenő csillagokra utaló fények tere transzcendens síkba emeli a fiúval megtörtént eseményeket. Vidnyánszky rendezéseire jellemző, hogy előadásainak terében több helyszín és idősík szimultán ábrázolása is megvalósul. A Psyché esetében például a középen elhelyezkedő férfi (Tóth László) tere állandó, mindig ide tér vissza, utalva ezzel arra, hogy a folyton változó nővel szemben az ő identitása stabil. A színpad bal oldalának közepén Psyché testvérének lakása lokalizálható, a színpad jobb oldalán pedig Kazinczy irodalmi szalonja foglal helyet. A színpad jobb oldalán zajlanak Psyché művészvoltának eseményei is. A szarvassá változott fiú szimultán terei általában három-négy részre oszthatók, a bal oldalon elhelyezkedő anya tere állandó, a tiszta forrás a színpad elején, a könyvhalomból való megszületés, majd a felidézett falusi jelenetek a színpad közepén történnek, a nagyváros illusztrálása pedig az egész színpadot betölti. A Vidnyánszky-előadásokról írt kritikák jelentős része egyébként a befogadást zavaró tényezőként említi a rendezőre jellemző szimultán jelenetábrázolást, a párhuzamos cselekményvezetést. Példaként Domsa Patrícia beszámolóját idézem: , Nem a szereplők hibája, hogy a gondosan kidolgozott részletek nem állnak össze egységes egésszé. Folyamatosan fény és hangeffektek hatása alatt állunk, folyamatosan több szólamban zajlanak az események... A rendezés 525 Anton Pavlovics Csehov: Három nővér, Nemzeti Színház, Budapest. A bemutató dátuma: 2013. november 10. Színészek: Béres Ildikó, Gál Natália, Kacsur Andrea, Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Szűcs Nelli, Vass Magdolna, Ferenczi Attila, Ivaskovics Viktor, Kacsur András, Kristán Attila, Rácz József, Sőtér István, Szabó Imre, Tóth László, Trill Zsolt, Varga József. Rendező: Vidnyánszky Attila. 526 Koltai Tamás: Csehov-Dionüszia, Élet és Irodalom, évf., 36. szám, 2003. szeptember 5. https:// www.es.hu/cikk/2003-09-08/koltai-tamas/csehov-dionuszia.html (Letöltes: 2023. jünius 30.) s 177 "
