Oldal 176 [176]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN egyszerűségében... Az én színházam erről szól.""s Színházművészetében a metafizikai szemléletmód alapja a valóság teatralizálása és vertikális átitatása: olyan összetett világ ábrázolása, amely egy magasabb valóság létezésére irányítja a néző figyelmét. Meglátása alapján az előadás során a befogadók vezetetté, az alkotók pedig közvetítővé válnak," célja, hogy — az alkotók áldozatvállalásának következményeként -— a nézők méginkább bevonódjanak az előadás jelen idejébe és ők maguk is résztvevővé váljanak. A rendező véleménye szerint a színház többet és mást jelent, mint csupán esztétikai élvezetet, és ez a többlet a színház, a társulat és a közösség viszonylatában a szolgálat fogalmával ragadható meg." Vidnyánszky rendezései az egyént egyetemes időben ábrázolják, színháza általában az életöröm, és az Istenbe vetett bizalom ábrázolásának színháza. VIDNYÁNSZKY FOSZLÁNYDRAMATURGIÁJÁNAK JELLEMZŐI Vidnyánszky rendezéseiben sokszor ütközteti a bűnbe esett ember mentális rabságának és a transzcendens létező megtapasztalásának kontrasztját. A Mesés férfiak szárnyakkal az űrkutatás sikerei mellett az orosz kísérletek emberáldozatait és a diktatúra hatalmi törekvéseit is színpadra viszi. Megjelenik Ciolkovszkij, a rakétaelmélet egyik meghatározó alakja, megszólalnak a száműzött mérnökök, Koroljov és Glusko, valamint elhangzik a három űrhajós, Tyitov, Gagarin és Nyelubov képzeletbeli párbeszéde is. A hatalmi törekvéseket támasztják alá az előadásban elhangzó dokumentarista szövegek, valamint a kaotikus, túlzsúfolt, folyamatos lerombolásra és újjáépítésre kerülő látvány is. A színpad hosszú ideig gályaként funkcionál, néha vasfüggöny zárja le hátsó terét, végig fenntartja az űrhajó fémvázának keretét, az előadás végén a Golgota hegyévé válik. Mindezek mellett megjelennek rajta a szovjet diktatúrának alávetett életterek — pl. férjeiket váró feleségek otthonai vagy Sztálin szónoklatainak helyszíne - is. Jeanne dArc körül a máglyán a kultúra bukására célzó könyvlapok gyulladnak meg, a szűz fölött pedig állatarcú emberek mondanak ítéletet. A szarvassá változott fiú című előadásban a szülőotthonától messzire került művész életének etikailag megkérdőjelezhető mozzanatait a rendező az élet pusztítására utaló jelekkel, a színpadra borított sárral, vízzel, szeméttel jelöli. A züllött város, a züllött létállapot fogságát az apokaliptikus színpadi ábrázolás mellett a Jelenések Könyvéből felolvasott részletek is kísérik: , Lélekben elvitt a pusztába. Ott láttam 516 Kornya (szerk.): A költői színház, 18. >77 Vidnyánszky Attila mondatai. Beszélgetés a Nemzeti Színház igazgatójával. 518 Kornya (szerk.): A költői színház, 13. s" 174 "
