Oldal 174 [174]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN alkotók munkássága — egymás mellett tárgyalhatók."" Véleményem szerint a theatrum theologicum — bar Uj kifejezés a kortärs szinhäzelmeleti diskurzusban -, amint azt a kortárs alkotók felsorolása is mutatja, valóban létező színházi forma, csak Visky legutóbb megjelent kötetéig nem próbálták eszerint a kategória szerint csoportosítani a kortárs előadásokat. A színpadra állított Visky-drámák a theatrum theologicum szűkebb olvasatát, a nyugati keresztény teológia színházra való értelmezését, a kinyilatkoztatás üzenetének (posztmodern színpadra írását is képviselik. A drámaíró a Tanítványok kolozsvári bemutatója óta több írásában és szóbeli megnyilvánulásában használja a feltámadás színháza" kifejezést, amelyet pl. Puréarete Az ember tragédiája rendezése kapcsán a végítélet, a parúzia színházával"" vált fel. A theatrum theologicum célja az eseményekben való részesedés, az, hogy a nézők a krisztusi események és a történelem egyetemes passiójának résztvevőiként éljék át a színházi előadás jelen idejét: , MESTER: Akkor tehát nézni annyi, mint részt venni; sőt: tettessé välni.”50 Visky Mire való a színház? című kötetének középpontja a jótékony siker kérdésének megvitatása a Mester és a Tanítvány között. A traktátusban elhangzó példa — amelyet Kálmán atya is ismertetett az Alkoholistákban — Genéziusz római parodista megtéréstörténetét idézi, aki Diokleciánusz császár idején tevékenykedett, és egy, a kereszténységet kigúnyoló előadása során egy papot hívott fel a színpadra, látomása volt, és megtért. Ebben az értelmezésben a Visky által körülírt theatrum theologicum magában hordozza a néző megtérésének lehetőségét. Darida találó megfogalmazásában, ez a színházforma , nagy kockázattal jár, és nem mindig váltja be önmagát. Ám épp sérülékenységében rejlik ereje, ez teszi végtelenül emberivé.""" Ricceur utal arra, hogy az ember a börtönlét állapotában megtanulja a semmiért szeretni Istent, ,ez azt jelenti, hogy sikerült teljesen kilépni a viszontszolgáltatás-gondolatnak abból a köréből, melynek a jajkiáltás mindaddig rabja marad, ameddig az áldozat fölpanaszolja sorsa igazságtalanságát.""" Kirkegaard stádiumelmélete szerint az esztétikai állapot — amely elsősorban az élet élvezetére irányul — rejtőzködő, nem mutatja meg valódi énjét, emiatt megnyilvánulni sem képes, és nem éli át a belső szabadságot. Visky szereplői az esztétikai stádiumból indulnak, és lépnek át a darabok végére abba a 505 Darida: A keresés színháza. 506 Visky: Mire való a színház?, 175—220. 507 , A parúzia színháza, azaz: Krisztus megjelenése az utolsó ítéletkor színháza. Vagy: a feltámadás színháza." Uo., 175. 508 Uo., 226. 509 Darida: A keresés színháza. 510 Ricœur: À rossz mint filozófiai és teológiai kihívás, 869. s 172 "
