Oldal 173 [173]
OCR
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI általuk rendezett legsikeresebb előadások az emberi lét alapvető kérdéseit helyezik középpontba. Következésképp a Visky által bevezetett latin nyelvű kifejezés megfelelője a Tompa Andrea által használt, a huszadik század első évtizedeiben megjelenő színházcsinálók kapcsán megfogalmazott létszínház lehet: ...egyes színházi gondolkodók nagyon eltérően ítélik meg a lét és színház viszonyát, egymásra hatásának céljait, szükségességét, egyvalamiben egyetértenek: a színházat nem lehet a léttől elszakított, szigorúan immanens esztétikai kategóriák szerint megítélni, minthogy a színház sem létezhet az élettől/valóságtól függetlenül." A létszínház és létdráma kapcsán Radnóti Zsuzsa az Ősvigasztalásról szóló tanulmányában a Tamási-drámát létdrámának nevezi abban az értelemben, hogy a mű az emberi lét alapkérdéseivel foglalkozik, valamint olyan dimenziókat érint, amelyeknek már emlékeit is tudatunk alá szorította civilizációs életformánk".""? Hangsúlyozza, hogy a dráma költészet és valóság határán mozog, újszerűsége leginkább akkor jelenik meg, amikor nem a cselekményvezetés, hanem a lét ősi alapkérdései kerülnek fókuszba. Visky Tamási Ősvígasztalásáról, akkor még a szakrális színház tágabb olvasatát kutatva megjegyezi, hogy ez a mű , sehova nem tartozásával kimutatta a Tamási-drámák körüli vitákról, hogy az ellene felhozott érvek, csakúgy mint a mellette felsorakoztatottak reménytelenül tárgyszerűtlenek, és legjobban a jószándékú apologéták fedik el a játékok szakrális színházi lényegét.""? Sepsi, aki a magyar szakirodalomban elsőként használja a theatrum philosophicum terminust, a kifejezést Stéphane Mallarmé, Simone Weil és Pilinszky János színházára alkalmazza. Sepsi a terminust Michel Foucault G. Deleuze-zel foglakozó esszéjéből idézi."" A színház eszerint az eszme, a gondolat helyszíne, amely mentális képek egymás utánját tárja fel, és nem csupán színdarabokat foglal magába, hanem egyfajta költői írásmódot is, valamint az olvasást mint színre vitelt. A színházi előadás során megvalósuló cselekvés hatására a filozofikus gondolatok a színjáték eredményeként jelennek meg. Darida Veronika Visky Mire való a színház? című kötetének elemzése kapcsán jelzi, hogy a theatrum theologicum nem egy létező kategória, inkább olyan útirányt jelez, amely mentén különböző színházi törekvések — mint például a már felsorolt 501 Tompa Andrea: A teatralitás dicsérete, Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2006, 11. Radnóti Zsuzsa: Cselekvés-nosztaliga. Drámaírók színház nélkül, Budapest, Magvető, 1985, 59-60. Visky András: Színház és rítus, Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Állami Magyar Szinhäz - Jökaine Laborfalvy Róza Színházpártoló Alapítvány, 1997, 13. Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza, 27-30. 502 503 504 s 171"
