Oldal 172 [172]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN megtapasztalják a belső békét és nyugalmat."" Az ábrázolt alakok a Ricceur által leírt jajkiáltás"" állapotából jutnak el a vallási stádium közelébe, miközben külső tetteket nem, csak belső, lelki cselekedeteket hajtanak végre. A szökésben Angyal álma, a Foglár alkalomszerű megjelenése, a cella ablakából végignézett kivégzés, az új fogoly érkezése, a megtörtént dolgok felelevenítése mind az idő múlását szemléltetik. Az események lassan haladnak az egyetlen érdemi történés, a szökés felé. Angyal és Bátyus ugyan emlegetik, hogy a meglépésre hamarosan sor kerülhet, de ennek módját nem tárják fel és soha nem is részletezik. A szereplők fizikai aktivitása az előadások során minimális, a fordulatokkal teli történetmesélés hiánya kitágítja a fogság idejét. Az előadásokban többször a szintén Lehmann által jelzett időtorzítási technikák lépnek fel," A szökésben pl. ilyen a színészek lassú mozgása, apró cselekvéseik rítusszerű ismétlése, a sokszor bábszerű mozgás. Angyal és Bátyus — bár folyamatosan vágynak a várbörtön falain túlra — a Vitézzel való találkozásig nem tapasztalják meg a belső, lelki szabadságot. Az erre való vakságot Bátyus fogalmazza meg, amikor a cella ablakából végignézik mäsok felakasztäsät: „BÄTYUS: ...A merev lábú azt mondja: odafönt igazságosabban ítélnek fölöttünk. / ANGYAL: Mit mond? Hol? / BÁTYUS: Odafönt, azt mondja. A mutatóujjával meg is mutatja a többieknek... / ANGYAL: Nézd meg, mire mutat. /BÁTYUS: Nem látom, nem látom, az istenit neki. Van valami a bitó felett, amit nem látok.""? A THEATRUM THEOLOGICUM Visky Pilinszky evangéliumi esztétikáját követi annyiban, hogy az irodalmat evangéliumnak tekinti, , amennyiben az igazság-beszéd eseménye történik meg benne. Az, hogy az igazság kimondja magát, jó hír persze, még ha nehezen elviselhetdé is.”°° A theatrum theologicum fogalmát Visky András Mire való a színház? című kötetében többek között Romeo Castellucci, Jeles András, Silviu Purcarete, Térey János, Tompa Gábor, Urbán András színházát említve alkalmazza. Bár a felsorolt alkotók színházi nyelvhasználata eltér egymástól, az 196 Kirkegaard: Félelem és rettegés, 71. Paul Ricoeur: A rossz mint filozófiai és teológiai kihívás, ford. Kendeffy Gábor, Magyar Filozófiai Szemle, 41. évf., 1997/5-6, 853. Lehmann: A posztdramatikus szinhäz, 186-187. 19 Visky: A szökés, 35. >00 Janossy Lajos — Nagy Gabriella: Visky Andras: A lélekbe vetett hit tartja bennem a lelket, Litera, 2020. december 27. https://litera.hu/magazin/interju/visky-andras-a-lelekbe-vetett-hittartja-bennem-a-lelket.html (Letöltes: 2021. november 2.) 497 498 * 170 +
