Oldal 106 [106]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN találkozás az egyik leggkomplexebb emberi tapasztalat, amelynek — a befogadótól függően — különböző fokozatai lehetnek. Mivel a hithirdetés Krisztus, majd a II. Vatikáni Zsinat azt felerősítő törekvései óta nem csak az egyházi közeg privilégiuma, a liturgikus színház képviselői az isteni jelenlét megtapasztalását az egyházi kereteken túl is megtapasztalhatóvá teszik. Ezért modellezi Pilinszky a liturgiát egy már profanizálódott (színházi) közegbe, és ezért súrolják Vidnyánszky művei és egy-egy Visky-darab rendezője a blaszfémia határát.?" A színpadra vitt Visky-darabok rendezői is liturgikus térre emlékeztető színpadot építenek előadásaik színre vitelekor. A színdarabok különböző részei pedig megfeleltethetőek a szentmise részeinek, ez a struktúra olyan szemantikai hálóba helyezi az előadásokat, amely elindítja a központi metafora működési mechanizmusát, és cselekvésre késztheti a befogadót úgy, hogy közben a megváltást mint alapító eseményt állítja középpontba. A Johanna a máglyán liturgikus struktúrájában az introitus a Johanna halála előtti pillanat, a máglyát helyettesítő hatalmas könyv, a Szentírás lapjainak meggyújtása. Az ige liturgiájában a homília a felidézett, színpadképekben elmesélt élettörténet, az evangélium a szeretettel azonosított, felszabadítást hozó kard, az átváltoztatás pedig maga a halálesemény, amely után Johanna felkerül a mennybe. A katolikus szentmise részeinek való megfeleltetés Vidnyánszky Gyilkosság a székesegyházban című rendezésében is egyértelmű: Becket Tamás szájából valóban elhangzik egy István első vértanúról szóló homília, a szentmise kezdetének az érsek hazatérése, a hívek könyörgésének a kar szózata, imája feleltethető meg. A Mesés férfiak szárnyakkal szertartása a kiskirály csillagkövetésével veszi kezdetét, az ő Krisztus-követése — amely során a , nagy király" nyomába szegődik - evangéliumi részként elemezhető. Az ezt megelőző homilia a szovjet űrkutatás emberáldozatokat követelő kísérleteit ábrázolja, az átváltoztatás pedig a szívek felajánlása után, a Krisztus tekintetével való találkozásban történik. A Halotti pompa introitusa a (mindenkori) gyilkosság, az evangéliumi rész az előadásban a Krisztus kereszthalálára való utalás, a homilia pedig az erőszakot átélt emberi testek halálformáinak felsorolása. A szentmise részeivel vethető össze a Bűn és bűnhődés némely stációja, a megölt (és széttépett) lóval álmodás pillanata a szertartás kezdete, az evangéliumi történet Lázár feltámasztása, a homília Szonja és Porfirij útmutatása, az átváltoztatásnak Raszkolnyikov 325 A blaszfémia határát súrolja pl. a Woodruff által rendezett Caravaggio terminal, amikor a rendezésben megkérdőjelezi az Egyház hitelességét, Pilinszky Urbi et orbi drámája is magán hordja a blaszfémia jegyeit. s 104 "
