Oldal 97 [97]
OCR
RITUALITÄS VIDNYÄNSZKY ES VISKY SZINHÄZI VILÄGÄBAN asztalával, felülről függő orgonasípokkal, a Csíksomlyói passió kültéri bemutatói is szakrális helyekhez köthetőek. A Vitéz lélek Alekszandr Belozub által megvalósított díszlete egyszerűségre törekszik: a színpadra felülről fagerendák lógnak, amelyek ide-oda inognak, és amikor az előadás végén megszólal az Itt jelen vagyon kezdetű szentáldozási ének, a fagerendák nemcsak házzá vagy templommá, hanem orgonasípokká is összállnak. Vidnyánszky fontos szerepet tulajdonít rendezéseiben az oltárnak. Az oltár, a szakrálisan alapozott tér, az áldozat bemutatásának helye, az a kiemelt terület, ahol az egyén feláldozza magát a közösség érdekében. A Gyilkosság a székesegyházban esetében oltár és színpadtér saját tárgyi mivoltában is összeforr, hiszen az előadást templomokban játsszák. A Golgota, ahová a Mesés férfiak negyedik királya vándorútja végén megérkezik, a színházi tér belsejében felállított áldozati helyként értelmezhető, akár a Csíksomlyói passió esetében Krisztus halálának színpadra épített vagy a csíksomlyói nyereg kültéri oltára mellett felállított helyszíne. A Halotti pompában a meggyilkolt emberi testet egy asztalra fektetik fel, ahol folyamatos vésésnek, kalapálásának, csonkításnak van kitéve. A Johanna a máglyán oltára az a máglya, amelyen Jeanne d’Arc-ot végül elégették. A kenyér és bor szimbolikus megjelenítése Vidnyánszky rendezéseinek viszszatérő eleme. Az úrfelmutatás motívuma az előbb említett Claudel-darab színpadra állításában is megtalálható: ezt szimbolizálja a lisztben gazdag Normandia és a szőlőterméséről híres Burgundia egymásra találása a darab koronázási jelenetében, valamint az ezt követő falusi jelenetben. A Vitéz lélek záró jelenetében az utolsó vacsora képe ismerhető fel, a Balla Péter által felépített templomtérben a szereplők szétosztják egymás között a kenyeret. Az Eucharisztiából való részesedés nemcsak a Tamási-darabban kap hangsúlyt, hanem a Csíksomlyói passióban is: a szereplők az utolsó vacsora asztala köré gyűlnek, és az ott átváltoztatott kenyeret megosztják a jelen levő nézőkkel is. A bűnök megvallása, a gyónásszerű vallomástétel A szarvassá vált fiú életének epizódszerű ábrázolásával jelenik meg, a Vitéz lélek bűnös lelke, Lázár (Horváth Lajos Ottó) a színpad hátterében vallja meg bűneit, a Bűn és bűnhődés színpadra állított változatában Porfirij nyomozó papi ruhában folytat dialógust Raszkolnyikovval, miközben arra bíztatja őt, hogy vállalja fel bűnét, mert pont a bűn vállalásával válhat belőle értékes életet élő , nagy" ember. A bűn felvállalására biztatja Raszkolnyikovot Szonja is, akinek a fiatalember szinte gyönässzerüen vallja meg bűneit. Bár Mártonffy meglátása szerint az ikon közléstartalmainak és esztétikai telítettségének mibenléte nem evidencia," érdemes ikonként elemezni 304 Mártonffy: Biblikus hagyomány, 166. + 95 +
