Oldal 84 [84]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN szabadverses formäban szölalnak meg. A Tanitvanyok’® cimt darab prédikaciói is közelebb állnak a verses megszólaláshoz, mint a hagyományos prédikációk narratív szövegéhez. A Caravaggio terminal című dráma festője halála pillanatában rádöbben arra, hogy festményei tulajdonképpen nem is annyira fontosak, mint amennyire azt élete során gondolta róluk. Felsorolja elveszett festményei lajstromát, így engedi el az őt megkötő tárgyakat, embereket és eseményeket. A darab elveszett képeket felsoroló monológja Caravaggio elkészíti az eltűnt képek leltárát címen is megjelent: , Egy feltámadt Krisztus, az országúton csatangol, egyedül, szomorúan; / egy csont-és-bőr kutya vagy más kóbor állat, tébolyodott herceg, / felismerhetetlen. Elveszett. Egyetlen feltámadás, amit festettem. / Elveszett, tudhattam volna."?"" A Visszaszületés egy-egy részlete pedig A fogadás és Több gondom volt magával a testtel címmel jelent meg a szerző Nevezd csak szeretetnek című verseskötetében: , Meg kell nyernünk a fogadást fiaim / ki kell szabadítanunk a Világ Urát / a reá hullo sötétségből / életben kell tartanunk ôt”.271 A Júlia című monodráma szövege versben megírt imádság, átszőve szentírási idézetekkel és történetekkel. A Biblia idősíkjai a meghurcolt család történetével keverednek, a — cselekmény nélküli — darab nem követ szigorú időrendet: a színpadon zajló események Júlia klinikai halálának pillanatát nagyítják fel. Azt a pillanatot, amikor a kitelepített feleség már nem tudja tovább elviselni a férje — Tompa rendezésében a bebörtönzött édesapára egy székre helyezett férfizakó utal — és Isten hiányát. Júlia imája a Szentírás különféle passzusaihoz kötődő asszociációkkal és visszaemlékezésekkel van tele, nem követ szigorú időrenet. Nánay István szavaival: , Az asszociációs drámaszerkesztés jóvoltából Júlia elbeszélésében hol a pokróccal letakart szalmakupac, azaz a rablét jelene, hol a länykoränak, ferje letartöztatäsänak, a lägerbe Erkezesenek vagy a »bekesnek« mondható családi életüknek a múltja jelenik meg."?"? Visky poétikus színházeszményének egyik meghatározó vonása az elnyújtott színpadképek és az álomszerűnek ható állapotok megelevenítése. Mindezek következménye a megrendezett előadásokban az időnkívüliség, az egyetemessé tágított fogsághelyzetek 269 Visky: Tanítványok, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár. A bemutató dátuma: 2005. november 4. Színészek: Bíró József, Bogdán Zsolt, Buzási András, Dimény Áron, Galló Ernő, Hatházi András, Laczkó Vass Róbert, Molnár Levente, Orbán Attila, Salat Lehel, Sinkó Ferenc. Rendező: Tompa Gábor. Dramaturg: Visky András. 270 Visky: Caravaggio elkészíti az eltűnt képek leltárát, in uő: Nevezd csak szeretetnek, Budapest, Jelenkor, 2017, 121-124. 271 Uo., 97-103, 114-118. 272 Nánay István: Pokoli groteszk a hitről, Jelenkor, 4.6. évf., 2003/6, 676. + 82 +
