Oldal 80 [80]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN kiválása után az anya-Mária (Ráckevei Anna) karjában agonizál, majd feláll egy székre, és felakasztja magát. A Krisztus életét végigtáncoló koreográfus által reprezentált történet egyik lehetséges olvasata az értelmetlen létezés vagy a világ borzalmaival szemben tehetetlen és gyengeségében öngyilkos Isten, a megváltás valóságos lehetőségének kétségbe vonása. Zsukovszkij egyetlen egyszer szólal meg (oroszul) az előadás során, emelkedett mozgása, némasága, idegennek tűnő nyelvhasználata Krisztus földöntúli alakját jelöli. Öngyilkosság-motívuma utalhat továbbá arra is, hogy Krisztus is önként, szabadon adta oda az életét a kereszten.??? S bár az akasztottság több helyen visszatér a mise en scéne meghatározó elemeként, az előadás erre vonatkozó mozzanatai az önmagát tudatosan feláldozó Messiás jelölőivé válnak. Az előadás második felében a színpadi tér háttéreleme a felfüggesztett kereszt, amely mellé felfeszül a boncasztalról leemelt, megcsonkított tetem is. Turbuly Lilla kritikája alapján az előadás központi mozzanata a kaszás legények által elkövetett gyilkosság, amely hitelesíti az előzményt és a megváltatlan befejezetlenséget, valamint az ismétlődő halálba menést.?" Meglátásom szerint azonban az előadás középpontjának a rendezés második szakasza, a vonaton Auschwitz felé tartó zsidók megjelenítése és az általuk mefogalmazott Messiás-várás tekinthető. VISKY ANDRÁS POÉTIKUS SZÍNHÁZÁNAK METAFORIKÁJA (Júlia) Visky legismertebb drámáját, a Júliát elsőként Tompa Gábor vitte színre." A dramatikus szöveg klasszikus fogsághelyzetet ír le: az édesapa börtönbezárása után néhány évvel az édesanyát hét gyermekével együtt a Duna-delta szovjet mintára felépített lágerébe telepítik. A szabadvers formájában megírt monodrámában Júlia egyrészt felidézi a férjével együtt töltött éveket, majd Isten szemére veti azt a sorsot, amelyet családjukra mért. Radnóti Zsuzsa tanulmánya szerint: „litt meg a klasszikus fogsägällapot idezödik fel: a feladás és a továbbélés anyai kötelessége között vívódó asszony, akinek láthatatlan színpadi vitapartnere a 259 , Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy ismét visszavegyem azt. Senki sem veszi el azt tőlem: én adom oda magamtól. Hatalmam van odaadni, és hatalmam van újra visszavenni." Jn 10, 17-18 260 Turbuly Lilla: , Jelképek erdején át". Borbély Szilárd: Halotti pompa — Csokonai Színház, Debrecen, Criticai Lapok, 2009/11, 11-12. https://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_co ntent&view=article&id=37767&catid=23 (Letöltes: 2022. äprilis 11.) 261 Visky András: Júlia, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Thália Színház. A bemutató dátuma: 2002. november 8. Főszereplő: Szilágyi Enikő. Rendező: Tompa Gábor. .78 +
