Oldal 77 [77]
OCR
A METAFORA LITURGIÁJA távollevő alakot, vagy még inkább szót ölt — a szó beteljesíti a távollevő istenit, egyúttal nyom alakjában hagyja es hagyomänyozza az emberre.”” A Halotti pompában keresztény és haszid hagyományok szimultán megjelenítése a már volt itt és a még nem jött el oppozíciópárral tartja fenn a Krisztus-hiányról való beszédet, a mise en scéne ritmusa éppúgy teret enged a távollét üres diszharmóniájának, mint a várakozás egyensúlyának. A színielőadás jelrendszere olyan nyomokra épül, amelyek a különböző testek által jelölt egyetlen, jelen nem levő halottól, Krisztustól származnak. A vagonban utazó zsidók háta mögötti kereszt a színpadon felvillantja azt az olvasatot, hogy a világban megtörtént rossz csak a megváltottság tudatában dolgozható fel. Bár a jelölt maga nincs jelen a színpadon, helyét átveszik a különböző testtörténések, metamorfózisok és csonkítások, utalva ezzel arra, hogy minden halálban az ő halála ismétlődik újra — Borbélyt idézve: , Az Újszülöttnek vére foly" / minden nap patakokba"".?" A halott, agresszált emberi testek hangsúlyossá válása egyrészt úgy utal Krisztus hiányára, hogy az emberiség megengedhetővé teszi magát az erőszakot, másrészt magát Krisztust az előadás nem jeleníti meg a színpadon, csak utal rá. A holttestekkel való szembesülés kísérője az előadás során — ahogy Borbély műveiben is — az agressziönak valö kiszolgältatottsäg. Az eröszakböl erőszakba hajlö jelenetek sora fokozödö feszültseget generäl, a test rongälödäsänak lehetseges ütjai egyre nyomasztöbb atmoszferät teremtenek. Az összetört Märia-szobor, a tárgyalások alkalmával megerőszakolt titkárnő, a gyilkos-betlehemezők artikulálatlan, vad mozgása, a (részben élő) zene??? és a fények dinamikája az amorális környezet fékezhetetlenségét sejtetik. A Halotti pompában az emberi létezés a színészi testek által megformált alakok számára kizárólag az agresszió mentén értelmezhető. A testeken ejtett sebek az emberi élet értéktelenségének és az emberi test tárgyiasíthatóságának üzenetét hordozza. Az előadás e perspektívából megközelített olvasata az agresszió által determinált létezés körképe vagy az erőszakkal való szembesülés feldolgozásának egyik lehetséges változata. Az előadás Borbély Szilárd verseinek, versfoszlányainak jegyzőkönyvi szövegekkel dúsított térbe írása, amelyek az alkotók szerint , konkrét szituációkká válnak a színpadon, miközben nagyon metaforikusak is egyben".?? A színpadi tér elrendezése barázdált, a három meghatározó tér — a fiukat váró, karácsonyi meghittségben várakozó idős házaspár otthona, a gyilkosok és betlehemezők 250 L. Varga Péter: Hívás, megnyilatkozás, visszatérés. A költői szó ,igazságának" kérdéséhez — a hermeneutikai változat, in Kulcsár Szabó Ernő — Kulcsár-Szabó Zoltán — Lénárt Tamás (szerk.): Verskultúrák. A líraelmélet perspektívái, Budapest, Ráció, 2017, 255. 251 Borbély: Halotti pompa, 71. 252 Az előadás zeneiségében Pál István részvétele meghatározó. 253 Molnár Klára: Térbeli költészet, 9. +75»
