Seite 76 [76]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN való létezés Borbélyra jellemző toposzait. Az elhunyt költő versei?" alapján életre hívott, megírt drc-ámaszöveggel nem rendelkező előadás referenciális alappillére a halott emberi test, amely a rendezés minden mozzanatát átszőve mutatja fel magát a színpadon, meghatározva ezzel a színpadkép erővonalait. A halott tetem arcának boncmestert alakító színész általi vésése és faragása a Halotti pompában azoknak a műalkotássá kövült életeknek a jele, amelyek az erőszak áldozataivá váltak: , Az örökké-valóság / hideg, mint a véső, / amellyel faragták / Jézusunknak arcát. , Annyi halál van, mint ahány / agyban lakik nyelv és szabály".?"§ A színpadra írt alkotás különböző testtörténetek kríziseinek állít emléket, felsorakoztatva a testi létezés határtapasztalatait, amelyek párhuzamossága és egybeolvadása felülírja az egyén elporladását. Az előadás az emberiségen elkövetett minden erőszak ábrázolójává válik, a cselekmény történeti szála háttérbe vonulva olvad be a színpadon ábrázolt gyászszertartásba. A halott test sokrétű ábrázolása a színpadon sajátos jelrendszer működtetésén keresztül határozza meg az előadás legintenzívebb mozgásának irányát, amely a tetem térbeli nyomon követésével is felismerhető. A boncasztal centrális térelemén fekvő élettelen alak hosszas és naturális bonctani elemzése közben bizonyossá válik a halál beállta, majd megkezdődik a fej hegesztése és felnyitása, majd a testről lemetszett kézzel és lábbal való hadakozás. A halott testet jelölő bábu ideiglenes elhagyása a színpadról csak felerősíti annak a körforgásnak az uralmát a hátrahagyott színpadtér jelrendszerében, amelyben minden szituáció az élet kioltására irányul. A színpad hátsó szegletében ismét előbukkanó, megcsonkított bábu kivetett csecsemőre, embrióra emlékeztet, az előadás második felében pedig felfeszített testként tölti be irányító szerepét. Vagyis a traumatizált vagy halott emberi test (mint Krisztus-metafora) extenziója jelenetről jelenetre járja át az előadást. A metaforát a metaforikus állításban szereplő fogalmak feszültsége teremti meg,"" amely a Halotti pompa esetében az erőszakos cselekedetek — bántalmazás, molesztálás, a test szétszabdalása, gázkamrába küldése — és azok Krisztus halálával történő párhuzamba állítása. Az ember és Krisztus testi történetének hasonlósága teremti meg az előadás központi metaforáját: minden szenvedő, fizikai, lelki traumát átélt test Krisztus testével azonosítható. A költői színház poézise az előadások eseményjellegében ragadható meg leginkább, amelyet a központi metafora működése indít el. L. Varga Péter elgondolása szerint a költészet ,a távol levő közelbe hozása azáltal, hogy a nyom matériájában a 247 Az előadás Borbély Szilárd Halotti pompa című verseskötetét, Míg alszik szívünk Jézuskája betlehemes misztériumjátékát és az Egy bűntény mellékszálai című, részben dokumentarista írását veszi alapul. 248 Borbély: Halotti pompa, 25. 24° Ricoeur: Az élő metafora, 124. «74 ¢
