Seite 71 [71]
OCR
A METAFORA LITURGIÁJA csillagos eget és történelemrészleteket, ezek szimbólumrendszere összefonódik, az űrhajó fémszerkezete nemcsak a diktatúra vagy az emberi kísérletek korlátozottságát jelzi, hanem a technikai fejlődés megállíthatatlanságát is. Miközben a színpadtér elrendezése folyamatosan változik, az űrkutatások pedig megállíthatatlanul haladnak előre, a rendezés mindig visszatér a transzcendenciát nélkülöző emberi törekvések hiábavalóságára. Az előadás az orosz űrkutatás meghatározó állomásait, történelmi helyzeteit valóságos dokumentumok segítségével állítja színpadra, ezek ellenpontjaként jelenik meg az előadásban a Lénárd Ödön által írt A negyedik király története, amely annak a királynak a legendáját dolgozza fel, aki a három király idejében szintén elindult a betlehemi csillag nyomán Betlehembe: , Tudta, ha feltűnik az égen, késedelem nélkül el kell indulnia, hogy a nagy Király kis szolgája lehessen". A negyedik király (Oleg Zsukovszkij) több évtizedes vándorlás után a betlehemi jászol helyett végül a Golgotára ér fel. A legenda az előadás során kiutat mutat abból a céltalan körforgásból, amelyet az űr meghódítását leíró dokumentarista szövegek tartanak állandó dinamikában. Lehmann meghatározása szerint a , teátralitás folyamatában egyfajta elcsúszás következik be az értelem felől az érzékiség felé", ? és ebben meghatározó szerepet tölt be a zeneiség. Vidnyánszky előadásaiban a színpadon elhangzó szöveg és zene egymást kiegészítő szerepet játszanak, a kimondott szöveg feletti uralmat sokszor az előadás zeneisége veszi át. A rendező darabjainak jellemzője, hogy az elhangzé textusok elrugaszkodnak a hétkôznapi beszédmédtél, az alapul vett szövegek az előadás akusztikus rétegének egy-egy elemévé válnak, vagyis a hangzó szövegrendszer az előadás zenei világának részét képezi. A Mesés férfiak szárnyakkal című előadásban a legenda énekelt formában jelenik meg, transzcendens síkra helyezve ezzel a negyedik király történetét. Az énekelt beszéd (Pál Eszter előadásában) Kozma András dramaturg meglátása alapján annak a ritualizáló színházi iránynak egyik jellemzője, amely Vasziljev kései alkotói tevékenységét is jellemzi, de Vidnyánszky rendezéseiben már a kezdetektől fogva jelen volt.?? A recitált szövegeket a színészekből álló kórus adja elő, ennek tagjai több szerepet is játszanak az előadásban. Kondorosi Zoltán recenziója alapján a társulat tagjai nemcsak sajátos ritmusban és különböző módon adják elő a szöveget, hanem zenés kompozícióvá változtatják, a színészek énekelnek, zenélnek, zenei kíséretek társulnak a jelenetek mellé, ezzel erősítve az érzékekre való hatast.2°* A Szántai Edina által készített interjúból kiderül, hogy a kórus 331 Idézet a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szövegkönyvéből. 232 Lehmann: Posztdramatikus színház, 177. 233 Idézet Kozma András dramaturgtól. Zsukovszkij — Szénási — Lénárd: Mesés férfiak szárnyakkal. 234 Kondorosi Zoltán: A pusztuláson túli derű, Ellenfény, 8. évf., 2003/7. http://www.ellenfeny. hu/archivum/2003/7/1450-a-pusztulason-tuli-deru?layout=offline (Letöltes: 2022. äprilis 11.) +69 »
