Seite 57 [57]
OCR
PILINSZKY JÁNOS SZÍNHÁZESZTÉTIKÁJA alkotót és a befogadót. Transzcendensre való utalása pedig a teljesség elérésének időn kívüli, ezért mozdulatlan és unalmon túli állapotára irányul." Maczák kifejti, hogy Pilinszky a tiszta költészet eszméjéhez vélhetően Claudelt tanulmányozva jutott el, és a , tiszta színház" fogalmán a költő a cselekményt, jellemábrázolást, jellegzetes szövegstílust nélkülöző színházat érti." Claudel Johanna a máglyán című alkotása hívta fel a figyelmét az oratóriumforma mint a , zenébe való drámai transzcendálás" formájára is, valamint arra, hogy az oratórium a maga erőteljes zeneiségével , meghívás a néző számára, hogy ő maga öltözzék be a dräma anyagtalanul fölidezett valösägaba”.!?? A Pilinszky-életmű egyik központi és legsűrűbben használt metaforája a gyilkosság, amely rituális ismétlődése nemcsak a verseiben, hanem drámáiban és színházeszményében is visszatér: minden ártatlan ember meggyilkolása Krisztus meggyilkolásának egyetemességébe torkollik. , Csak a vágóhíd melege, / muskátliszaga, puha máza, / csak a nap van. Üvegmögötti csöndben / lemosdanak a mészároslegények, / de ami történt, valahogy mégse tud végetérni." Pilinszky Passió"" című verse nyomán az ölés, a gyilkosság soha nem tud lezárulni, univerzális érvényű és hatású cselekvés. A költemény felidézi a megtörtént múltat, a gyilkosság folyamatát azonban nem zárja le, hanem kitágítja és fenntartja azt. Olyan allegóriaként ábrázolja, amely a mészárszék árnyékából nemcsak az auschwitzi eseményekre és a koncentrációs táborok gyötrelmeire vetül rá, de a megölt Istenfiú, Krisztus keresztre feszítésére, rajta keresztül pedig minden meggyilkolt ember halálára is. , A gyilkosságban Pilinszky mindig egyben, egyszerre látja Krisztus és a táborok lakóinak legyilkolását. Krisztus mozdulatlan halála nélkül nincs kultusz, nincs kultúra" — írja Borbély Szilárd. Sepsi kutatásai bizonyítják, hogy Pilinszky A süket pillantása megtekintése után a költő verseinek főbb témáit a gyilkosság mint passió, a mise része, a tanú létállapota, a mozdulatlanság határozzák meg, ? valamint Bűn és bűnhődés című költeményét a párizsi Wilson-előadás megtekintése után írta az előadás főszereplőjének, az előadásban rituális gyilkosságot végrehajtó Sheryl Suttonnak."? Ha azonban ártatlan emberek meggyilkolása a Krisztus-gyilkosságra vezethető vissza, akkor az ártatlan emberek halála, Krisztus halálához hasonlóan, a megváltáseseménybe 17 Uo., 661-663. 188 Maczäk: Papirdarabok, 95. 189 Pilinszky: Publicisztikai irasok, 545. Pilinszky János összes versei, szerk. Hafner Zoltán, Budapest, Magvető, 2015, 85. Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai, Budapest, Vigilia, 2008, 8. Sepsi Enikő: A poétikus rituálé tanúja, Pilinszky János — ma, Magyar Napló, XXXIII. évf., 2021/11, 5. Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza, 96. 1 © 0 191 192 193 55 o
