Oldal 51 [51]
OCR
PILINSZKY JÁNOS SZÍNHÁZESZTÉTIKÁJA és a szenvedésben való közösségre alapozza érvelését." A költő vallja, hogy nem lehet többé úgy tenni, mintha az elkövetett bűnök és eltűrt szenvedések nem történtek volna meg. Nemcsak egyetemessé tágítja az egyén történelemben átélt szenvedéseit, hanem párhuzamba is állítja azokat Krisztus szenvedéstörténetével, bízva abban, hogy a műalkotás — adott esetben a színházi előadás — performatív ereje képes lehet Isten és ember kapcsolatát újraírni. Mártonffy értelmezésében az evangéliumi esztétikára jellemző krisztusi események felidézése nemcsak rekonstrukció, hanem cselekvéssel és újrateremtéssel, vagyis performativitással járó felidézés. Véleménye szerint a krisztusi utópia életre keltésének eszköze a teremtő újraírás, , a nyelvi létesítés munkája, amennyiben a felidézett minta maga is teremtő szó, mely épp az istenfiúi öntudatosság jeleinek hiányában teszi jelenvalóvá — folytatva cselekszi — a teremtést.”!*’ A performativitds lehetéségét pedig a műalkotáson keresztül az időbeli elválasztottság felszámolása, a múlt felidézése és a cselekvő jelenlét kiterjesztése hordja magában." Pilinszky szinhäzesztétikájának tehát nem az evangéliumok ismétlése a célja, hanem egy performativitást magába foglaló esemény létrehozása, amelyben test (és ezzel együtt a megtestesülés) központi helyet foglal el. Az irodalomtörténész Pilinszky esszéi kapcsán rávilágít arra, hogy a , szöveg-test metonimikus kapcsolata egyrészt a világot konstituáló nyelvvel, masrészt »minden test« emlékezetével, felidéz6 képességével és felidézhetőségével, a teológiai valóságérzékelés számára elemi fontosságú megértés közvetítő közege"."" Hankovszky Tamas irja Pilinszky esztetikajanak alapgondolatäröl: „ahogyan a krisztusi megváltás is mindenkire egyformán kiterjed időben előre és visszafelé, ugyanúgy a műalkotástól különböző világ művészet általi inkarnálása sem ismer időbeli és térbeli korlátokat: bármit megajándékozhat eredeti teljességével."""9 Hankovszky meglátása szerint a költő , evangéliumi esztétika" névvel ellátott művészetfilozófiája három pilléren áll, amelyek alapján a művészet az imitatio Christi — Krisztus-követés — megvalósulását jelenti alázatban és szeretetben egyaránt, valamint az Istennel való egyesülés és egy váratlan fordulat lehetőségét is hordozza. , Először is művészetfilozófiai rendszerként, a művészet mibenlétére vonatkozó nézetek összességeként értelmezhető. Másodszor egyfajta eszményt jelent, amelynek a konkrét művek többé vagy kevésbé felelnek 156 Szűcs Teri: A Holokauszt tanúsága három Pilinszky-versben, Vigilia, 76. évf., 2011/11, 811—818. 157 Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben, Budapest, Gondolat, 2019, 79. 158 Uo., 132. 1589 Uo., 117. 60 Hankovszky: A , hit közegében" fogant esztétika, 93. = + A9 c
