Oldal 45 [45]
OCR
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN között nem rajzolódik ki a költői színház formájának erőteljes vonala." A huszadik század magyar színházát tekintve Radnóti Zsuzsa Tamasi Aron Osvigasztalás című alkotásában vélte felfedezni költészet és színház összefonódását, jelezve, hogy a Tamási-darab nyelve szakrális, egyházi nyelvezetre utal, a benne levő dialógusok alapvetően zenei fogantatásúak, és nem keltik az élőbeszéd látszatát, a szöveg értelmét alárendelik a hangzásnak. Szabadverssorai, szaggatottsága, liturgikus jellege Radnóti szerint balladás expresszionizmus, zene, líra és próza összefonódása. Ehhez a drc$ámához — Radnóti szerint — azonban , nem teremtődött meg az a specifikusan magyar balladai játékstílus", holott , ezekből a tényekből kiindulva kellene megteremteni egy metaforikus, rituális jellegű jétékstilust.” "5% A kortárs magyar színházi alkotók közül leginkább Tolnai Ottó és Térey János színháza látható el költői jelzővel. A kisinyovi rózsa"? című művet feldolgozó, Urbán András által rendezett előadás, szabadversformában, központozás hiányában megírt alkotást állít színpadra, amely a töredékesség, az állandó és monoton ismétlődés, a kényszeres beszédáradat hordozója. A jellemalkotást és pszichologizálást nélkülöző, dadogáshoz közelítő színpadi szöveg központi metaforája az a sivatag közepén élő jerikói rózsa, amely csak a nedvesség hatására bontja ki szirmait. Urbán rendezése az elfekvőben levő emberek szabadulásra váró szubjektumtöredékeit, emlékképeit, monomániáit, létvesztéseit jeleníti meg a színpadon. Rózsák" című átdolgozott előadásában már a színpadra írt verses szöveget is mellőzi. Az előadások költőiségét a mise en scéne zeneisége, a szereplők mozgása, az erőteljes képiség, a tér szerves használata teremti meg. Ezek a mozgatórugói a Bagossy László által színpadra vitt Asztalizenének" is, amely elsősorban gondolatritmusokra épülő verses dráma. Központi metaforája a White Box, laboratóriumi, fehér tér, ahol szinte megmerevednek és lezárhatatlanná válnak a felszínes emberi kapcsolatok. Ezt a metaforát erősíti a 13 SI Sin: Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról, 92. Radnóti Zsuzsa: Cselekvés-nosztaliga. Drámaírók színház nélkül, Budapest, Magvető, 1985, 57-68. Urbán András 2010-ban dolgozta fel és állította színpadra Tolnai Ottó A kisinyovi rózsa c. verseskötetét a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. A Magyar Színházak XXIII. Kisvárdai Fesztiváljáról a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma megosztott második díját vitték haza. A bemutató dátuma: 2010. július 16. Színészek: Béres Márta, Mikes Imre Elek, Mészáros Gábor, Pletl Zoltán. Rendező: Urbán András. A Rózsák c. Urbán András-rendezés A kisinyovi rózsa átdolgozott, szöveget nélkülöző változata, melyet szintén a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban állított színpadra. A bemutató dátuma: 2013. december 22. Színészek: Béres Márta, Mikes Imre Elek, Mészáros Gábor, Pletl Zoltán. Rendező: Urbán András. Térey János: Asztalizene, Radnóti Színház, Budapest. A bemutató dátuma: 2007. október 21. Színészek: Kovács Patrícia, Marjai Virág, Szávai Viktória, Wéber Kata, Adorjáni Bálint, Csányi Sándor, Karalyos Gábor, Nagy Ervin, Schneider Zoltán. Rendező: Bagossy László. Dramaturg: Kovács Krisztina. 13: ® 13: © 140 14 .43 +
