Oldal 36 [36]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN összegyűlt jelenlevőkre is hatást gyakorol. A transzformáció körének centruma meglátása szerint az alapító esemény, a forma és a jelentés hármasságának színpadi megvalósulása, amely egy emberfeletti valóságba való átlépés lehetőségét hordozza egy olyan színházi közegben, ahol a színpadi jelenlét az utalások természetétől függ." A láthatatlan láthatóvá tételét Brook is megfogalmazza, amikor az általa — tág értelemben használt, de rituális elemeket is magában foglaló — , szent színházról" ír, jelezve, hogy a , szent színház" a minőség felé terelő impulzusokkal és energiazónákkal telített. , Ez a forrás nem a zajon, hanem éppenséggel a csenden át hatol el hozzánk, és ezt nevezzük — mert hát szavakra mégiscsak szükség van — sszentnekx."" A transzformáció köre Visky olvasatában is a láthatatlant teszi érzékelhetővé, az ember töredékességét az időtlenség tükrébe helyezi, valamint magában hordozza a teljesség elérésének lehetőségét. A forma — a transzformáció körén belül a transzállapot, vagyis az átváltozás feltétele — Visky utalásait tekintve a műalkotás, a színházi előadások esetében az éppen használt színházi formanyelv, amely utalásaival, szcenikájával, rituális elemeivel egy alapító eseményt idéz fel. Az átalakulás Visky gondolatrendszere alapján — a rítusokra jellemző módon - csak az események pontos felidézésével kezdődhet el. Azoknak az archaikus mítoszoknak a felidézésével, amelyek az emberi kultúra kísérői, az emberi élet ősi motívumai, és amelyek — Grotowski megállapítása nyomán — már a társadalom jelentős része számára a tudattalan, a fel nem ismerhető kategóriájához tartoznak. A rítusok egyik legfőbb ismérve a periodicitás (ami magában foglalja az emlékezés lehetőségét): a hétköznapi élettől elkülönülve kelt életre érzékszervekkel is megtapasztalható, cselekvésekre sarkalló esztétikai és szimbolikus eseményeket. A transzformáció körében a repetíció az alapító tett utánzására hivatott, és — Visky elgondolása szerint — , az igazi utánzás mindig átalakítást jelent"."" Vagyis a kiürült forma az emlekezessel, a felidézett szituációk megismétlésével, újraélésével hajt végre rituális cselekvést. Amennyiben a színházi előadások a rítusok követelményei szerint valósulnak meg, olyan küszöbtapasztalatokat, határhelyzeteket hozhatnak létre, amelyek megingatják a résztvevők stabilnak hitt, önmagukról vagy a világról kialakított elgondolását: a Turner által meghatározott liminális vagy más néven küszöbállapotba juttathatják az egyént. Van Gennep meghatározása szerint a társadalom tagjai a szertartások során válnak azzá, akik valójában, és ezek a rítusok ünnepivé és rajta keresztül elfogadhatóvá teszik a társadalmi kategóriákon belüli váltást."" A Visky által meghatározott transzformáció köre alapján a 103 Pilinszky: Publicisztikai irasok, 535. 1% Peter Brook: Az ördög neve: unalom, ford. Szántó Judit, Szinhdz, 25. évf., 1992/5, 36. 195 Visky: A különbözöseg vidékén, 7. 106 Yan Gennep: Átmeneti rítusok, 24. + 34 +
