Oldal 33 [33]
OCR
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN és hallgatók, illetve nézők) által létrehozott, végrehajtott és befejezett akció áll." Ez az együttesen végrehajtott cselekvés adja meg a perfomanszok és a kortárs rituális színház közös vonását. Az átformáló esemény a performanszok esetében intenzív — a nézők és játékosok közösségében létrejövő — élményként jelenik meg: az előadás a színész és a befogadó együttesen végrehajtott tette, ahol a történések valóban a performer testével (és nem egy fiktív szereplővel) történnek meg. Patrice Pavis meghatározása alapján, amíg a színész másvalaki életét játssza, a performer valódi tetteket, sokszor a saját testét érintő cselekedetet hajt végre." Rituális színház és performansz hasonlósága abban áll, hogy mindkettő számít a jelenlevők aktív részvételére, ellentétben pl. Sztanyiszlavszkij ,negyedik fal" elméletével, amely szerint egy képzeletbeli fal elválasztja a nézőket a színpad világától. Bár a performerek esetében nem történik szerepfelvétel — a rituális színházi előadásokban részt vevő színészek esetében pedig igen —, a kortárs szertartásszínház hatékonyságra való törekvése szintén összefüggésben áll a jelenlevők testével abban az értelemben, hogy a közösen átélt események a befogadó fizikumában idézhetnek elő változást, transzformációt. Vagyis a performanszokhoz hasonlóan a kortárs rituális színház is képes a performanszokhoz hasonló, közösen végrehajtott eseményt létrehozni és közel áll a beavatási szertartásokhoz is. Sepsi megfogalmazásában: , ha rituáléról van szó, a néző »anamorfikusan« közelit — azaz bizonyos jelentések csak bevonódás által válhatnak láthatóvá." (Vidnyánszky Agón című rendezésének műfaji meghatározása performansz, a Robert Woodruff által színpadra állított, Visky által írt Caravaggio terminal," illetve a Tompa Gábor által rendezett, szintén Visky tollából megjelenő Alkolohisták"" helyet ad egy-egy performanszjelenetnek.) A kortárs színház vallási értelemben rituálisnak tekinthető alkotásai a jelenlevők által közösen végrehajtott vagy a jelenlevőkben létrejövő cselekvés megjelenését szorgalmazzák. Anatolij Vasziljev színházi laboratóriumában számos esetben a pravoszláv szertartások bizonyos elemeit eleveníti fel színészeivel. Színházról tett tanúságtételeiben többször említi, hogy rendezéseivel a ® S Fischer-Lichte: A performativitas esztetikaja, 25. 88 Patrice Pavis: Elöadaselemzes, ford. Jakfalvi Magdolna, Budapest, Balassi, 2003, 57. §9 Németh Antal Csongor és Tündéje, in Lips Adrián — Mátravölgyi Dorottya — Sepsi Enikő — Sztruhár Bettina (szerk.): Szeleczky Zita életútja ás válogatott magánlevelezése, Budapest, KRE-LHarmattan, Károli Könyvek, 2020, 43-44. Visky András: Caravaggio terminal, Állami Magyar Színház, Kolozsvár. A bemutató dátuma: 2014. június 24. Színészek: Albert Csilla, Imre Éva, Varga Csilla, Bodolai Balázs, Dimény Áron, Sinkó Ferenc, Szűcs Ervin. Rendező: Robert Woodruff. Dramaturg: Visky András. Visky András: Alkoholisták, Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvár. A bemutató dátuma: 2010. október 15. Színészek: Kézdi Imola, Szűcs Ervin. Rendező: Tompa Gábor. Dramaturg: Visky András. 9 Ss 9 2 + 31°
