Oldal 32 [32]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN művészeti alkotás befogadása által annak szemlélője is esélyt kaphat arra, hogy a jelenlétnek hívott isteni valóság életbevágó eseménnyé váljon számára. A Nyugat kultúrájának háttérbe helyezésével, a keleti színjátszás és az ezekhez kapcsolódó rítusok megismerésével a huszadik század alkotóinak egy része ismét a színház gyökerei és azok újraírása felé fordult, ebben a törekvésben pedig — Fischer-Lichte megállapítása alapján — jelentős szerepet játszott a szertartásszínház.? A hatvanas évektől kezdve számos neves európai alkotó — felismerve, hogy a színházból az eredetét meghatározó spirituális kapcsolódás kikopott -— a rítusok színpadra integrálásán keresztül tört utat magának. Fischer-Lichte utal arra is, hogy a fogyasztói társadalomban a multimédia térnyerése az érzékelés és az értelmezés síkjait is radikálisan megváltoztatta, a közönség mentális kizökkentése leginkább a krízisállapotok megteremtésével érhető el.? Erre érzett rá Artaud, aki a közönség érzékeinek és testének sokkolását tűzte követendő példaként és a színházi előadást a sebészeti beavatkozásokhoz, valamint a pestishez hasonlitja:** a szélsőséges helyzet hatására az egyén szorongásos állapotba kerül, lelkileg destabilizálódik, majd megtisztul és cselekedni kezd. Az archetípusokat színre állító és az interperszonális találkozások létrehozására törekvő Grotowski szerint a színház a provokáció helye, ahol a színész transzgresszív aktusának köszönhetően az egyén hadat üzen önmagának, és leveti a hétköznapok során viselt álarcát. A nézők előtti intenzív jelenlétben a színész a teljes önátadás aszketikus szférájába kerül, levetkőzi belső korlátait, és saját lelki folyamatait helyezi előtérbe — az Erósz, a Caritas, a szeretet mint önátadás kíséretében — passzív készenlétbe helyezi magát. Grotowski színésze az önkiürítésnek köszönhetően készen áll a transzcendencia befogadására és közvetítésére, ez az állapot pedig a nézőnek is lehetőséget nyújt a küszöbállapot elérésére. Megfogalmazása szerint ez a művelet ,nem egyszerűen valamiféle kondíció, hanem folyamat, keserves emelkedés, melynek során az, ami bennünk sötét, átvilágosul."? Sepsi Enikő a , kenotikus színház" fogalmának bevezetésekor Grotowski organikus színházát említi elsőként, amely a színész lelki lemeztelenedésére épülő stílust teremt: , a via negativa elérésére törekszik, arra az állapotra, amelyben a színész közvetítő, üres edény, készen arra, hogy befogadja és hordozza a transzcendenciát."" A hatvanas és hetvenes években a színházi életben is végbemenő performatív fordulat legfontosabb hozadéka a mű eseménnyé válása, a művészeti tevékenység középpontjában Fischer-Lichte szerint ,a különböző szubjektumok (művészek ® Fischer-Lichte: A performativitds esztétikdja, 70. Fischer-Lichte: Színház és rítus, 11. Artaud: A színház és az istenek, 131. Grotowski: Színház és rituálé, 17. Sepsi: Kép, jelenlét, kenózis, 121. 83 84 85 86 +30 +
