OCR
        FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN révén.”” Symphorien Champier elismert lyoni orvos és igen termékeny író volt. Történeti és orvosi munkáiban a filozófia is szinte mindenütt jelen van: a platonikus hagyomány humanista tanítványának vallotta magát. Ezt mutatják Speculum medicinale platonicum és Platonica medicina de duplici mundo című munkái. Mindazáltal, ahogy Zanier rámutat, nemcsak Platóntól, hanem Aristoteléstől, Hippokratéstől, Galénostól és számos más auktortól vett idézeteiben Champier Ficino és Pico felfogását követi a , jámbor filozófia" és a , tanult vallásosság" (pia philosophia et docta religio) eszményét illetően.?? Tehát elsősorban a keresztény világképbe igyekszik beilleszteni az antik hagyomány folytonosnak és lényegében azonosnak tekintett ősi bölcsességét, a filozófiai iskolák versengésein túllépve.?"" Ficino orvosi tanácsadó könyvével a De guadruplici vita (1507) című művében s, Veszi fel a versenyt" Champier, hiszen az szándékosan a De triplici vita cimére rímel. Könyvében a negyedik a természetfeletti, avagy paradicsomi élet. Champier egy további művét, melyet az egyik első, a nőkkel foglalkozó kora modern tanító orvosi-etikai műnek tekintenek, Zanier nem említi, ez Az erényes hölgyek hajója."?? Ez azért különös, mert kritikai kiadásának recenziójában Michéle Clément a francia Ficino-hagyomány fontos állomásának mondja, jóllehet a mű sokrétű tartalma miatt ,nem korlátozódik egy neoplatonikus vademecumra a szerelemröl”.”°° A mü négy könyvből áll: az első könyv Boccaccio De claris mulieribus és Christine de Pisane Livre de la Cité des dames című könyvéhez hasonlóan a , hölgyek dicséretének és védelmének virágát", vagyis a híres nők életrajzait foglalja össze a görög-római antikvitásból, az Ó- és az Újszövetségből. A második orvosi-erkölcsi tanácsokat ad nőknek és férfiaknak a házasságban, a harmadik a , szibillák mondásait és jövendöléseit" állítja párhuzamba a biblikus jövendölésekkel. A negyedik könyv az igazán újplatonikus — ez a könyv az igaz szerelemről szól, Ficino Lakoma-kommentárja alapján." 252 Giancarlo Zanier: Platonic Trends in Renaissance Medicine, Journal of the History of Ideas, XLVIIL. évf., 1987/3, 509-517. Hamvas Endre Adam: Francesco Zorzi és Hannibal Rosseli a prisca theologiäröl, Antikvitas & Reneszänsz, 4. évf., 2021/1, 91-114. https://doi.org/10.14232/antikren.2021.7.91-114; W. J. Hanegraaff: Esotericism and the Academy: Rejected Knowledge in Western Culture, Cambdridge, Cambdridge University Press, 2012, 28-52. Wilhelm Schmindt-Biggemann: Philosophia Perennis: Historical Outlines of Western Spirituality in Ancient, Medieval and Early Modern Thought, Dordrecht, Springer Netherlands, 2004, 162-172. Symphorien Champier: La Nef des dames vertueuses, 1-4. kôt., éd. critique de Judy Kem (1e édition 1503), Paris, Champion, Textes littéraires de la Renaissance, 2007. Michèle Clément: Comptes rendus, Réforme, Humanisme, Renaissance, LX VII. évf., 2008, 162-163. A mű különböző könyveit más-más előkelő hölgyeknek (hercegnőknek: Susanne de Bourbone, Anne de France) ajánlotta. Bár Champier a nőket végső soron alacsonyabb rendűnek tekinti a férfiaknál, az utóbbiakat arra bátorítja, hogy tekintsék a nőket egyenrangúaknak, ezért a feminizmus saját előfutárának tartja őt. 253 254 255 256 257 * 118 +