Oldal 44 [44]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN ajánlja. Ezt a görögöket, a latinokat és az arabokat utánozva úgy állította össze, hogy a tudósok számára legyenek megfelelőek. Nem kevert bele erősebb szereket, mint a hunyor, amelyet Karneadés használ. Harmadikként egy egyszerűbb készítményt mutat be, amelyet gyakorta használ. A tudósoknak évente kétszer, tavasszal és ősszel ajánlja 15—20 napon át a fenti tisztítókúrákat, másoknak évente egyszer egy héten keresztül. (I. 21.) Ha nagy a veszélye a kiszáradásnak, s mindazáltal szükség van a tisztítókúrára, akkor a pirulák helyett szirupot érdemes alkalmazni. Ezek receptje gyulladás okozta, illetve természetes fekete epe túltengése esetén. Teendők búskomorság esetén, fekete epe túltengése nélkül. Teendők búskomorság esetén, fekete epe túltengése mellett: az alhas kiürítése. Ezt nem szabad erőszakosan véghezvinni, Platón is erre int a Timaiosban." (I. 22.) A vér ellensúlyozza a fekete epét, táplálja a szellemeket — az élet kincsestára. Ezért csak akkor kell tudós barátainkon eret vágni, amikor vérbőség indokolja ezt — zabolátlan nevetés, féktelen merészség, vörös arcszín és kidagadó erek utalhatnak erre. Az érvágás ideje, módja, a beöntés fontossága. (I. 23.) Méregtelenit6 és erösitö lekvärok Rasis,!"' Avicenna,!° Mesue!? receptjei alapjan, valamint Ficinötöl magätöl. 100 Platön: Timaios, 89b-c. 41 Rasis vagy Rhazes a latin neve Muhammad Zakarijja al-Räzi (854-925 k.) perzsa orvos-filozöfusnak. Teheránból Bagdadba költözött, ott alkotott és gyógyított. A latin nyelvű nyugaton a legismertebb műve a Liber continens volt, mely magában foglalta kora valamennyi orvosi ismeretét a görögöktől, szírektől és muzulmánoktól. Elsőként írta le a himlőt, s ő tett különbséget a himlő és a kanyaró között. Erről a pépről Rasis a Liber IX ad Almansorem c. munkájában beszél, melyet Gerardo da Cremona fordított latinra, X. k. 16. fej.: De melancholia, ahol laetificansnak nevezi (Venetiis 1557, 31.). Mesue is ír róla: Mesue: Opera, apud Juntas, Venetiis, 1568, 213v. Rasis műveinek nagy részét tartalmazza Gerolamo Soriano kiadása: Habes candide lector continentem Rasis etc., Velence, 1542. Avicenna (Ibn Sina 980-1037) perzsa polihisztor De viribus cordis c. művét, melyet Arnaldo da Villanova fordított latinra, és Avicenna műveinek gyűjteményes kiadásában a Canones mellékleteként adták ki. A pépek leírása: II, 4, 551—553. Mesue, azaz Yuhanna ibn Masawaiyh (777-857), szír nesztoriánus keresztény orvos volt a Gundishapuri Akadémián; innen Bagdadba ment, és ott Jabril ibn Bukhtishu alatt tanult. Műveit főként szírül és arabul írta. Orvosi értekezései többek közt a szembetegségekkel, a lázzal, a fejfájással, a melankóliával, a leprával, az étkezéssel és orvosi kísérletekkel foglalkoznak, de orvosi témájú aforizmái is fennmaradtak. Négy kalifa személyes orvosaként szolgált. A hagyo102 103 mány szerint rendszeresen összejöveteleket tartott, ahol nyilvánosan tárgyaltak meg egyes kérdéseket tanítványaival és betegeivel. Számos görög nyelvű orvosi művet fordított le szírre. Al-Mutasim kalifa emberszabású majmokat bocsátott rendelkezésére boncolás céljából. Anatómiai és orvosi munkái közül kiemelhető a , Szem rendellenességei" (Daghal al-ain), mely az első rendszeres szemészeti kézikönyv arab nyelven, valamint Aforizmái, melynek latin fordítása népszerű volt a középkorban. Samarrában halt meg. s 42 e
