Oldal 35 [35]
OCR
A DE VITA LIBRI TRES KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI empedoklési gondolatán felépülő nedvtan azonban a 19. századig az orvostudomány meghatározó része volt Európában és az iszlám kultúrában, így nem söpörhető félre egy mozdulattal, ha valóban meg kívánjuk érteni az ókori és középkori orvoslás módszereit. A mintegy három évszázadnyi hagyományt tükröző Hippokratési Gyűjtemény, bármilyen eklektikus is,? az minden írására igaz, hogy a gyógyítás a test harmonikus állapotának visszaállításán és a felborult egyensúly betegséggel ellentétes hatások általi helyreállításán alapult. A fekete epe fogalmát pedig ennek a hagyománynak köszönhetjük. Mi tehát a fekete epe, ez a titokzatos negyedik testnedv, amelyet a 19. század orvostudománya egyenesen kigúnyolt, mint légből kapott, tudománytalan feltételezést? Lássuk Galénos válaszát! Miután felvázolta kora szakirodalmának állását a témáról, röviden összefoglalja, amit a három másik testnedvről tudni kell. A bemutatás tapasztalati úton történik: mikor és milyennek láthatjuk ezeket, milyen az ízük, a színük, az állaguk, a fajsúlyuk és megalvadnak-e vagy sem. Azt is hangsúlyozza, hogy színük, állaguk, ízük alapján a vérnek, az epének, sőt a nyálkának is többféle válfaja van, de megnevezésük azonos. Szóba kerül egy ötödik típus is, amelyet fekete nedveknek neveznek (röviden feketéknek, de a fordításban inkább a teljes kifejezést használtam). Tisztázza a névazonosságból adódó félreértést, melynek révén ezeket a fekete epével keverték. Nem azonosak a fekete vérrel, mert nem alvadnak meg, hanem a vér egyfajta seprőjét, üledékét jelentik. Ezeket hányáskor vagy hasmenéskor lehet látni, és színükben ugyan hasonlítanak a fekete epéhez, de hatásukban sokkal kevésbé veszélyesek, és ízükben sem olyan maróak és kesernyések, mint az. A fekete epe tehát, melyet a fentiekkel hasonló alkalmakkor lehet látni (és szagolni), a szagáról, ízéről és romboló hatásáról ismerszik meg Galénos szerint, ugyanis sűrű állaga miatt nem átmeneti károkat okoz a szervezetben - ahol épp jelen van -, hanem tartós és súlyos roncsolást vagy elmérgesedést. A legmaróbb ecethez és a Holt-tenger vizéhez hasonlítja, melyben minden élet elpusztul, s még , a légy sem kívánja megízlelni". Származását tekintve a fekete epe többféle lehet: eredhet a fekete nedvek vagy az epe túlságos kiszáradásából — mindkettő veszélyes, de az epéből keletkező veszélyesebb. A fekete nedvektől az különbözteti még meg, hogy ennek még a hányás vagy hasmenés útján való kiürülése is kockázatos, szemben a fekete nedvekével, amelyek esetében használ. A negyedik fejezettől a fekete epe keletkezésének módját mutatja be Galénos. Ennek első fázisa a vér sűrűvé és sötétté válása, amit a száraz és meleg testi alkat, az idő, a hely, az életkor és §5 A 19. században egyes tudósok arra a radikális álláspontra is eljutottak, hogy a corpus egyetlen írása sem tulajdonítható Hippokratésnek. Ma is megoszlanak a vélemények, hogy melyek a közvetlenül neki tulajdoníthatók, de már árnyaltabb a kép, lásd pl. Harmatta János cikkét: Bevezetés A levegőről, a vizekről és a helyekről című munkához, in Havas: Válogatás a Hippokratészi Gytijteménybél, 161-164. +. 33 +
