Oldal 26 [26]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN átalakulhat egymásba, másrészt hogy ez az átalakulás sűrűsödés vagy ritkulás révén történik. Majd egy évszázaddal később Empedoklés a preszókratikus filozófia utolsó, kétezer soros tankölteményében foglalta össze az elemekről és a világegyetemet mozgató két erőről, a vonzásról és taszításról vallott nézeteit." Hippokratés ismerte Empedoklés tanítását, név szerint hivatkozik rá A régi orvostudomány című művében." A négy elem tanítása keleten, Indiában a Kr. u. 4-5. szazadban a buddhista bölcselet enciklopediajaban, az Abhidharmakösäban is megjelent.° Es mégha nem is volt közvetlen vagy közvetett összefüggés ezen elméletek között (amit személy szerint kizártnak tartok," gondoljunk ugyanis a gandhárai graeco-buddhista művészetre, "? mely hellenisztikus vonásokat mutat), akkor is megfontolandó a jellemzésük alábbi összegzése, melyet Szegedi Mónikától idézek: A föld: szilárd — ezért funkciója az, hogy tart, támaszt. A víz: nedves — kohéziót biztosít, összetart. A tűz: , heves" (azaz hője van) — érlel, kiteljesít. (Az érés mindenfajta fejlődést, átalakulást magába foglal, agyümölcs megérésétől a gyermek felnövekvésén keresztül a szellemi megtisztulásig.) A szél: mozgó — mozgat, kiterjeszt, gyarapít."" 6 > Empedokles A termeszetröl (Tlepi pboewc) hexameterben irt tanköltemenyeböl szäztizenegy töredék maradt ránk. Diogenés Laertios: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei (bi\oo6powv Biwv Kai Soypatwv ovvalwyn), 8,77-ben azt irja, hogy késébbi mtivével, a Tisztuldsok (Ka8appoi) című szintén hexameteres, magikus-misztikus tartalmü költemenyevel együtt A termeszetröl minegy ötezer sorra rúgott. Ezzel a Súda adata is nagyjából megegyezik, mely kétezer sorra teszi mindkét tankölteményt. Arról is beszámol mindkét forrás, hogy egy 600 soros orvosi tárgyú prózai munkát is hátrahagyott (IarTpixá), és tragédiákat is írt. Lásd Steiger Kornél tanulmányát: Empedoklész, in Parmenidész—Empedoklész: Toredékek, 57; és Empedocles: The extant fragments, trans. by Maureen R. Wright, New Haven, Yale University, 1981 (görög és angol szöveg); James Warren: Presocratics, Stocksfield, Acumen, 2007. Hippokratés: A régi orvostudomány, 20. fej., in Hippoctrates with an English Translation by W. H. S. Jones, London-Cambridge Mass., 1923-1931, 1. köt., 52: „Empedokles vagy a többiek, akik a természetről írtak." Lásd Szegedi Mónika: Atomizmus a buddhista filozófiában, Orpheus Noster, XI. évf. 2019/3, 10: „Az abhidharma-iskoläk exegetäi az anyag primér formäjänak a négy foelemet (mahd-bhita) 6: a 6 a tekintik. A tradicionális megnevezés (föld-víz-tűz-szél) itt radikálisan új értelmet nyer: a négy elem nem fordul elő önmagában, és közvetlenül nem is észlelhetők. Nem részecskék, hanem az anyag alapvető minőségei, amelyek elválaszthatatlanok önnön funkcióiktól". A szanszkrit szöveg atomizmus szempontjából fontos részleteit (egy részüket magyar fordításban is) a szerző közzéteszi a https://elte.academia.edu/SzegediMónika oldalon. Lásd Jason Neelis: Early Buddhist Transmission and Trade Networks: Mobility and Exchange Within and Beyond the Northwestern Bordelands of South Asia, Leiden, Brill, 2010, 94-108. „Ihere is evidence of Hellensitic sculptors being in touch with Sanchi and Bharhut” -irja Yuvraj Krishan — Bharatiya Vidya Bhavan: The Buddha Image: Its Origin and Development, New Delhi, Munshiram Manoharlal Publ., 1996, 9. Szegedi Mónika: Atomizmus a buddhista filozófiában, 7—23. 6 S 6: ® 6 © + 24 +
