Oldal 130 [130]
OCR
HARAZIN BALÁZS ÖSSZEGZÉS Jelen tanulmány célja egy gépi fordítású szöveg vizsgálata és a hibás fordítások elemzése volt, ahol az ilyen fordított szöveg minősége elmarad az emberi fordítástól. Annak ellenére, hogy a gépi fordítás gyors és hatékony, a dolgozatban végzett elemzés alapján megállapítható, hogy a neurális gépi fordítású szöveg napjainkban is elmarad néhány tekintetben, amikor történelmi szövegek angolról magyarra történő fordításáról van szó. Továbbá az elemzés feltárta, hogy a gépi fordítású szövegben hibás fordítások vannak az idiomatikus kifejezések és az archaikus nyelvezet terén, és mindkettő a túlzottan szó szerinti fordításból ered. Jelenleg emberi felülvizsgálat és utószerkesztés szükséges ahhoz, hogy kielégítő szöveg szülessen, amikor a DeepL online fordítót használjuk egy történelmi szöveg fordítására. A szöveget a: MOM-keretrendszer segítségével elemeztük. Ez a módszer azért előnyös, mert jól alkalmazkodik bármilyen értékelendő szöveghez; amellett, hogy a hibás fordítások öt fő kategóriáját definiálja, számos altípus közül is választhatunk az elemzéshez. E keretrendszer egyik fő hátránya, hogy a kategorizálás nagymértékben ki lehet téve az értékelő(k) szubjektív megítélésének. Különböző értékelőknek más és más elképzeléseik lehetnek arról, hogy egy hibás fordítás melyik kategóriába sorolható. A tanulmányomban alkalmazott értékelési módszeren minden bizonnyal javítana, ha több embert vonnánk be az értékelési folyamatba. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a neurális gépi fordítás számos hibát ejt, mivel nem képes az emberi fordítókhoz hasonlóan értelmezni a kontextust. Ez a probléma sok esetben olyan fordítást eredményezhet, amely vagy érthetetlen, vagy a célközönség számára túlságosan szó szerinti fordításnak hangzik. Megfigyelhető, hogy a gépi fordítású szöveg gyakran tartalmaz hibás fordításokat idiomatikus kifejezések vagy archaikus szavak fordítása esetén. A forrásnyelvi szöveg ilyen típusú árnyalatainak elvesztése vitathatatlanul rontja a gépi fordítás minőségét. Ilyen esetekben nagy hasznát vehetjük az emberi utószerkesztésnek; egy hozzáértő emberi fordító képes kijavítani az esetleges hibákat a gördülékenység és a pontosság terén, vagy különböző fordítási stratégiákat alkalmazhat a szövegek egyedi jellegeinek megőrzése érdekében. Továbbá úgy tűnik, hogy a gépi fordítónak problémái akadnak az írásjelek és a kis-, illetve nagybetűs írásmód terén is. Az elemzésből látszik, hogy csak két ilyen hiba található a gépi fordított szövegben, tehát számuk elenyésző a többi hibához képest. Alacsony számuk ellenére említésre méltóak, mivel ezek a hibák is befolyásolják a fordítás minőségét, és kijavításukhoz emberi beavatkozásra van szükség. s 128 +
