Oldal 75 [75]
OCR
HOGYAN UTÓSZERKESZTENEK ŐK? ÖSSZEGZÉS A fenti adatok és elemzés alapján az angol-magyar gépi fordított és utószerkeszett szövegekben hasonló tendenciát figyelhetünk meg: mindkettőben jóval gyakoribb a hogy és az egy használata, mint a nem fordított szövegekben. Ugyanakkor az utószerkesztett szövegekben csökkent mindkét elem gyakorisága. Ez inkább a hogy használatában figyelhető meg: a hogy gyakorisága magasabb a gépi fordított szövegekben (2,896) a nem fordított magyar szövegekhez képest (0,7896), mint az egy esetében (1,696 a gépi fordított szövegben és 0,8296 a nem fordított szövegekben). Az is látszik, hogy az utószerkesztés során nagyobb arányban csökkent a hogy gyakorisága (a gepi forditott 2,8%-röl az utöszerkeszett szövegben 1,6%-ra), mint az egy elem esetében (a gepi forditott 1,6%-röl az utöszerkesztett szövegben 1,3%-ra). A vizsgält minta meretenek korlätozottsäga miatt a fenti eredmenyek csak tendenciäkat mutatnak. A kvalitatív elemzés során az látszik, hogy a gépi fordításban a célhatározói igeneves szerkezetek szinte minden esetben felemeléssel célhatározói mellékmondatként jelennek meg a magyar szövegben. Ez a jelentésben nem feltétlenül okoz zavart, de nehezíti az értést. A felemelés eredményeképpen a gépi fordításban megjelenö hogy-gyal kezdödö tagmondatokat az utöszerkesztes során nominális szerkezetre vagy más lexikai elemre cserélték, vagy a tárgyas alárendelő tagmondatból kihagyták. Jóval kevesebb alkalommal (6) toldották be a hogy elemet a gépi fordított szövegbe, mint ahányszor kihagyták. Leginkább olyan esetekben, amikor a gépi fordított szöveg nehezen értelmezhető, így a mondathatár felbontásával és a hogy betoldäsäval tette ertelmezhetöbbe a szöveget az utöszerkesztö. Az egy használatára irányuló kvalitatív elemzés során is az látszik, hogy nagyobb számban hagyták ki az utószerkesztett szövegből (10), mint ahányszor betoldották (6). Részben teljes átalakítás eredményeként marad ki az egy, illetve grammatikai vagy lexikai csere eredményeként. Az egy kihagyása vagy cseréje a fenti példákban jobban értelmezhető szövegeket eredményezett. Az egy utószerkesztés során való betoldása azonban vagy nehezebben értelmezhető szöveget hoz létre, vagy redundáns. Összességében elmondható, hogy az egy redundáns használata jóval gyakoribb mind a gépi, mind az utószerkesztett szövegben, mint a nem fordított szövegekben. A fenti tendenciák lehetséges magyarázata, hogy mind a hogy, mind az egy túlzott (redundáns) használata nehezíti a magyar mondat értését, de a hogy esetében ez zavaróbb, mint az egy esetében. Látszólag az utószerkesztés során a magyar szöveg érthetősége alapján döntöttek az utószerkesztők a hogy és az egy + 73°
