Oldal 59 [59]
OCR
FORDÍTÓKÉPZÉS ÉS GÉPI FORDÍTÁS Legnagyobb feladat az egységes fellépés megvalósítása, ezért nagy hangsúly helyeződik a képzők képzésére, ahol módszertani ötletekkel és irányelvekkel igyekeznek segíteni az oktatókat. A szakfordítás kurzusok blokkokból épülnek fel — műszaki, gazdasägi és tarsadalomtudomanyi -, és a cél, hogy ezen blokkokba legalabb egy gépi fordítással foglalkozó feladat beépüljön mindkét nyelvi irányban, mégpedig fokozatosan, módszertanilag átgondolt és logikus módon. Zajlanak tehát a kísérletek, a tantárgy-harmonizáció, együttműködések megvalósításával igyekeznek kidolgozni a módszertani adalékokat a képzés fejlesztéséhez. Robin Edina (ELTE) ismertette, hogy tanszékükön ugyancsak felismerték a kihívást, amely a gépi fordítás fejlődésével és terjedésével jelentkezik a fordítóképzésben, és amelyre a képzéseik átstrukturálásával, oktatói egyeztetésekkel és egységes ajánlásokkal igyekeznek megoldást találni. A többi intézmény álláspontjához hasonlóan a képzés elején a cél az alapvető ismeretek átadása, a fordítási kompetencia fejlesztése, és csupán később jelenik meg a gépi fordítás és az utószerkesztés oktatása a pedagógiai programban. A mesterképzésben a hallgatók a második félévben ismerkednek meg a fordítástámogató eszközökkel és a gépi fordítómotorokkal a fordítástechnológia kurzusokon, majd a harmadik és negyedik félévben már aktívan használják is az eszközöket a szakfordítás órán. Alapjában véve az oktató felelőssége meghatározni, mely eszközöket használhatják a hallgatók egy adott fordítási feladathoz, ennek hiányában a gépi fordítómotor alkalmazása nem szankcionálható. Az ELTE-n továbbá 2021 őszén indult el a mesterképzésben a nyelvi mérnök specializáció, ahol a kötelező tantárgyak között szerepel nyelvtechnológiai kollokvium és utószerkesztés szeminárium; ezek a fordítói specializáción részt vevők számára szabadon választható kurzusként is elvégezhetők. A jövőben tervezik kiterjeszteni az utószerkesztés és egyéb nyelvtechnológiai fókuszú kurzusok kötelező tárgyként történő bevezetését, emellett továbbra is fontosnak tartják az alapkészségek és a kiegészítő kompetenciák fejlesztését a képzésben, hogy megvalósuljon az a komplex tudásátadás, amely nélkül nem állhatnak helyt a hallgatók a nyelvi közvetítői piacon. ÖSSZEFOGLALÁS A kerekasztal hozzászólásai rávilágítottak arra, hogy a képzőintézmények felismerték a gépi fordítás utószerkesztésével kapcsolatos kérdések tárgyalásának szükségességét, az intézményközi egyeztetések kiterjesztését a témakörre. Több fordítóképző nem rendelkezik még ezen a téren egységes gyakorlattal, többnyire az egyéni oktatói kezdeményezések mentén jelenik meg a téma tárgyalása, ugyanakkor az intézmények fontos feladatuknak tartják az új készségek szisztematikus « 57 ¢
