Oldal 36 [36]
OCR
LESZNYÁK MÁRTA A teljes vizsgálatban 2023 májusával bezárólag hét alkalommal került sor adatgyűjtésre, és összesen 127 fordítás készült el a hozzájuk tartozó háttérkérdőívekkel együtt. A 127 fordítást 81 fordító- és mesterképzésben részt vevő hallgató készítette, mivel 46-an a longitudinális vizsgálatban is részt vettek, tehát a képzés elején és a képzés végén is szolgáltattak adatokat. 2020-ban és 2021-ben a Covid-világjárvány miatt az adatgyűjtésre a hallgatók otthonában került sor, míg 2022-ben és 2023-ban a Szegedi Tudományegyetem egyik épületében. Jelen tanulmányban 49 másodéves hallgató eredményeire támaszkodunk, mivel az adatok feldolgozottságának jelenlegi szintjén ebben az alcsoportban tudunk legvilágosabban képet alkotni a kompetenciaelemek szerepéről. A következőkben a forrásnyelvi kompetencia, a fordításról való vélekedések és a jogi háttértudás szerepét tekintjük át jogi szakszöveg fordítása (24 hallgató) és utószerkesztése (25 hallgató) esetén. Összehasonlítjuk a két munkaformát minőség és időbeli hatékonyság szempontjából is, továbbá megnézzük, hogyan vélekedtek a vizsgálatban részt vevő hallgatók a feladat nehézségéről. AZ EREDMÉNYEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK A forrásnyelvi kompetencia szerepe A vizsgálat eredményei alapján a forrásnyelvi (jelen esetben angol) olvasási és nyelvtani kompetenciák közepestől erősig terjedő szignifikáns korrelációt mutatnak a hagyományos fordítási és az utószerkesztési teljesítménnyel is (Pearson-féle r -0,36 és -0,63 között). Más szóval minél jobb eredményt érnek el a hallgatók az olvasás- és a nyelvtanteszteken, annál kevesebb hibát vétenek fordítás és utószerkesztés során. Különösen érdekes, hogy az összefüggés utószerkesztés során még valamivel erősebb is, mint hagyományos fordításnál, ami ellentmond Anthony Pym 2013-as előrejelzésének. Pym úgy vélte, ? hogy a gépi fordítás korában a nyelvi készségek szerepe csökkenni fog. Jelen pillanatban a jogi szakfordítással kapcsolatos eredményeink nem támasztják alá ezt a feltételezést. Azt is fontos kiemelni, hogy az olvasás valamivel fontosabb szerepet játszik, mint a nyelvtani tudás, és hogy az olvasás terén jelentkező hiányosságok különböző típusú hibákkal járnak együtt hagyományos humán fordítás, illetve utószerkesztés esetén. Humán fordítás esetén a szöveg gördülékenysége sérül, mert megnő az értelmetlen és a nehezen értelmezhető szegmensek száma. Ennek magyarázata az lehet, hogy ha a fordító nem érti, amit olvas, akkor elkezd szó-, 6 Anthony Pym: Translation skill-sets in a machine-translation age, Meta, vol. 58, 2013/3, 487-503. + 34 +
