Oldal 32 [32]
OCR
LESZNYÁK MÁRTA munkatársai" azt találták, hogy a kevesebb tapasztalattal rendelkező fordítók (laikus nyelvhasználók) általában eredményesebbnek látják a gépi fordítást, optimistábbak annak használatával és jövőjével kapcsolatban. Nem kizárt azonban, hogy ezek az attitűdök változni fognak, ahogy generációs váltás zajlik le a szakmában, illetve ahogy tovább javul a gépi fordítás outputjának minősége. Természetesen számos további kutatási kérdés is megjelenik a szakirodalomban az utószerkesztéssel kapcsolatban, azt azonban megállapíthatjuk, hogy az utószerkesztés eredményességét befolyásoló kompetenciaelemek átfogó vizsgálatára eddig nem került sor. A GÉPI FORDÍTÁS ÉS AZ UTÓSZERKESZTÉS KUTATÁSA MAGYARORSZÁGON Az elmúlt években Magyarországon is megkezdődött az utószerkesztés kutatása. Az egyik legkorábbi munkák közé tartozik Heltai Pál" 2014-es írása, aki, miközben áttekinti, mit tud a gép lefordítani, és mit nem, mélyreható kommunikációés fordításelméleti elemzésekbe bocsátkozik. Mivel a tanulmány még a statisztikai modellek időszakában született, a megállapítások egy részét kritikusan kell kezelni. Ugyanakkor a tanulmány megközelítésmódja és elemzési szempontjai a mai napig jól hasznosíthatók. Az elméleti jellegű írások közül kiemelkedik Szlávik Szilárd" munkája, aki a gépi fordításhoz kötődő terminusokra, definíciókra és a közöttük fellelhető ellentmondásokra koncentrál. A tanulmány egyik legnagyobb erénye, hogy meghatározza a kutatási terület legfontosabb alapfogalmait, próbálja tisztázni a hasonlóságokat, különbségeket és ellentmondásokat, és ezzel kiváló bevezetést nyújt a témába. Az empirikus kutatások sorát Varga Ágnes PhD-disszertációja nyitotta meg 2011-ben." Az értekezésben Varga azonban inkább a gépi fordított és az utószerkesztett szövegek minőségére koncentrált, amelyet az olvasók visszajelzései 15 Márta Seresi — Maarit Koponen — Antonio Pareja — Lynne Bowker — Alice Delorme Benites — Mehmet Sahin — Anna Setkovicz-Rysza — Dorothée Behr: LITHME WG7’s Survey on Machine Translation Use Habits and Practices, Figshare, Dataset, 2022. Heltai Pál: Mi az, amit a gép nem tud fordítani?, in Fata Ildikó — Veresné Valentyini Klara (szerk.): Szaknyelv és Szakfordítás. Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról, Gödöllő, Szent István Egyetemi Nyomda, 2014, 7—29. Szlávik Szilárd: A gépi fordításhoz kötődő alapvető terminusok, definíciók és a közöttük lévő ellentmondások, Fordítástudomány, 24. évf., 2022/1, 87-103. https://ojs.mtak.hu/index.php/ fordtud/article/view/8444/6909 (Letöltés: 2024. május 27.) Varga Ágnes: A gépi fordítás minősége és javítási lehetőségei, doktori disszertáció, Budapest, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, 2011. 4 a 4 S 48 +30 +
