Page 19 [19]
OCR
KÜLÖNBÖZNEK-E A GÉPI FORDÍTÁS HIBÁI A HUMÁN FORDÍTÁSI HIBÁKTÓL? a hallgatókat is félrevezette, de közülük többen felismerték a problémát, és megfelelő megoldást választottak. Michael Carl és Cristina Báez" felteszi azt a kérdést, hogy a gépi fordításban hibákat okozó szavak a humán fordításban is problémát okoznak-e, és ugyanazok a szavak okoznak-e problémát a különböző nyelvekre történő gépi fordításokban? Úgy találják, hogy az információs hibákat (accuracy errors) a nem egyértelmű forrásnyelvi elemek okozzák, és ezek azonosak a gép és a humán fordító számára, függetlenül attól, milyen nyelvre fordítunk. Ez az eredmény csak részben egyezik a fenti előkísérlet eredményeivel: úgy tűnik, hogy Carl és Báez kutatása elsősorban a szavak fordítására koncentrál, míg a magyarról angolra történő humán és gépi szakszövegfordításban — a tapasztalat szerint — a hibák egyik fő forrása az, hogy a magyar szöveg rossz, bonyolult, nem egyértelmű, redundáns." Ezzel szemben a tapasztalat és a fenti kísérlet is azt mutatja, hogy az egyértelmű szavak fordítása is okozhat gondot a gépnek: a kajszi, a meggy, a jégháló, a hőingás elég egyértelműek, a gép ennek ellenére nem találta a helyes fordítást. Persze az egyértelmű szavak kontextusban nem feltétlenül maradnak egyértelműek, így az ipar általában egyértelmű, de ebben a szövegben nem. A hibák azonosítása utószerkesztésben Ez a kísérlet nem vizsgálta azt a kérdést, milyen hibákat azonosítanak könnyen az utószerkesztők. Mindamellett feltételezhetjük, hogy azok a hibák, amelyek nyilvánvalók (indokolatlan kihagyás, betoldás, csere, nem-fordítás stb.), és humán fordításban nem fordulnak elő, az utószerkesztés során könnyen azonosíthatók. Mint már említettem, a pontatlan magyar megfogalmazásból és terminushasználatból eredő hibák részben a hallgatókat is megtévesztették. Feltételezhető, hogy a poliszémia, az összetett szavak rövidítése, a megtévesztő magyar terminushasználat és a visszautalások eltérő konvenciói miatt keletkező problémákat a hallgatók nehezebben azonosították volna, tehát az utószerkesztés tanítása során ezekre kell külön gondot fordítani. Természetesen ezek csak feltételezések, 15 Michael Carl — Cristina Toledo Báez: Machine Translation Errors and the Translation Process: A Study across Different Languages, Journal of Specialised Translation, vol. 31, 2019/1, 107-132. https://www.jostrans.org/issue31/art_carl.pdf (Letoltés: 2023. februar 8.) 16 Lásd: Heltai Pál: Kerekasztal-indító: Fordított és nem fordított szövegek minősége, in Bódi Zoltán — Sz. Hegedüs Rita - Szöllösy-Sebestyen Andräs (szerk.): Magyar szaknyelvek a Kárpátmedencében, Budapest, Tinta, 2018, 117-123; ud: Forditott és nem fordított szövegek érthetősége, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12. évf., 2017/1, 29-41. “17°
