Oldal 13 [13]
OCR
KÜLÖNBÖZNEK-E A GÉPI FORDÍTÁS HIBÁI A HUMÁN FORDÍTÁSI HIBÁKTÓL? Daems és munkatársai" megállapítják, hogy a gépi fordítás utószerkesztése rövidebb időt vesz igénybe, mint a humán fordításé, az utószerkesztő inkább a célnyelvi szövegre figyel, mint a forrásnyelvi szövegre, és kevesebb időt fordít külső források igénybevételére, ugyanakkor az utószerkesztéssel kapott szöveg minősége összevethető a humán fordításéval. A fordítók hozzáállása az utószerkesztéshez vegyes képet mutat. Több szerző észrevételezi, hogy az utószerkesztés során a gépi fordítás befolyásolja az utöszerkesztöt: Oliver Culo° szerint az utöszerkesztök jobban tämaszkodnak a géppel fordított szövegre, mint amit beismernek, vagy aminek tudatában vannak. Ez összefügg a gépi fordítás minőségének javulásával: a neurális gépi fordítás sokszor nagyon jó, gördülékeny szöveget produkál, és ez elaltatja az utószerkesztő éberségét, így megnehezítheti a hibák felismerését. Daems és munkatársai" azt javasolják, hogy a hallgatókat meg kell tanítani arra, hogy felismerjék azokat a gépi fordítási hibákat, amelyek általában észrevétlenül maradnak. Arra viszont nem tér ki, hogyan ismerjük fel a nehezen felismerhető hibákat. A GÉPI ÉS A HUMÁN FORDÍTÁSBAN ELŐFORDULÓ HIBÁK Azzal a kérdéssel, hogy eltérnek-e a gépi fordítás hibái a humán fordítás hibáitól, kevesen foglalkoztak. Sharon O’Brien’ szerint az utószerkesztésben és a lektorálásban más hibatípusok fordulnak elő, de ez a tanulmány még nem a neurális gépi fordításra vonatkozik. Lars Ahrenberg? szerint a szöveghosszúság, az információáramlás és a struktúra tekintetében az utószerkesztett szöveg közelebb áll a forrásnyelvi szöveghez, * Joke Daems - Sonja Vandepitte — Robert J. Hartsuiker — Lieve Macken: Translation Methods and Experience: A Comparative Analysis of Human Translation and Post-editing with Students and Professional Translators, Meta, vol. 62, 2017/2, 250. Oliver Culo: Approaching Machine Translation from Translation Studies — a perspective on commonalities, potentials, differences, in Proceedings of the 17th Annual Conference of the European Association for Machine Translation, Dubrovnik, European Association for Machine Translation, 2014, 199-206. https://aclanthology.org/2014.eamt-1.42.pdf (Letöltés: 2023. február 10.) Daems-Vandepitte-Hartsuiker-Macken: Translation Methods, 265. Sharon O’Brien: Introduction to Post-Editing: who, what, how and where to next?, in Proceedings of AMTA 2010, Association for Machine Translation in the Americas. Tutorials, Denver, Colorado, 2010. https://aclanthology.org/2010.amta-tutorials.1.pdf (Letéltés: 2023. február 10.) Lars Ahrenberg: Comparing machine translation and human translation: A case study, in Irina Temnikova — Constantin Orasan — Gloria Corpas — Stephan Vogel (eds.): The First Workshop on Human-Informed Translation and Interpreting Technology (HiT-IT), Proceedings of the Workshop 2017, 21-28. u a a 00 +11 +
