Oldal 162 [162]
OCR
NÉZŐK ÉS RÉSZTVEVŐK és nap mint nap megaláztatások érik a feljebbvalójától. Egy olyan fiatal, aki a túlélésért cserébe tökéletesen kiszolgáltatott a rendszernek.""" Szabó Mátyás Péter rendezéséhez hasonlóan Hegymegi Máté is a címszereplő narratív identitására koncentrálva építi fel azt a feketeségben szürkéllő, halványan és időlegesen megvilágított, letisztult képekből szövődő előadást, amelynek leghiggadtabb, legbölcsebb, már-már omnipotens figurája a Kikiáltó/Bolond. Woyzeck az egyetlen a szereplők közül, aki hallja, amit beszél, ő súgja meg neki, hová rejtse a kést, s a végső képben is ő az, aki helyet cserél azzal a férfival, akinek csak ő tudja az életkorát. Ezt az Isten és szabad akarat nélküli világról tudósító (a Nietzsche felől olvasott Büchner ismeretéről tanúskodó) pozíciót testesíti meg a színpadkép közepén elhelyezkedő, kötelekből font gyökereivel egy kör alakú mélyedés fölé emelkedő fa. A szikár díszletelem nemcsak Woyzeck vízióinak bibliai motívumait foglalja gondolati egységbe, hanem koncentrikus körökbe rendezi az előadás mozgás-vektorait. A Szkéné forgásra képtelen körszínpadján ugyanis a színészek díszletmozgatása teremt kinetikus forgószínpadot, melynek köszönhetően kivétel nélkül mindenki saját életterébe zárva kering egy ,lepusztult Paradicsom" körül." A Kapitány, a Doktor, Marie és a két katona (Woyzeck, Andres) otthonát egy-egy olyan bútor (két kórházi várótermi szék, egy infúziós állványra szerelt lámpabúra, egy ablakkeret és egy kád) jelzi, amely alól a folyamatos, sokszor slow motion-szerű, körkörös mozgás kihúzza a talajt. Ami érthető is, hiszen a Hegymegi-rendezésben prológus az a fatörzs mellett zajló, szexuális aktusként megkoreografált gyilkosság, amely háromszor megismételve, egyre kéjesebben-hevesebben jelzi az egyetlen lehetséges woyzecki döntést. S ez az (absztrakt) világot a bűntől, az embert pedig (konkrét) kötelmeitől megszabadító ölelve ölés addig tart, amíg a terméskövekkel teli hátizsák terhét viselő férfi és a kötélből font fűzőt viselő, kötélbabát szoptató és a Tamburmajor által tartott ablakkeret alatt fekve imádkozni képtelen női test is véres nyughelyet nem talál a fa gyökere alatti üregben. Az előadás integrációs pontját ez esetben is a címszereplő másságának színrevitele alakítja ki. Ahogy Nagy Márk Woyzeckjét a multimediális káoszban nyilvánossá váló ,plakátmagány", Szabó Zoltánét pedig hófehér önmaga tétova megkettőződése védi burokként, úgy Major Erik játékát is az őt körülvevő színészi technikáktól való folyamatos elkülönböződés helyezi fókuszba. Semmi köze a monológjait egy pszichológiai ülés pácienseként előadó Kapitány és a sokszor hideg-korlátozó anyatípusra emlékeztető Doktor(nő) önmagukba záruló lélek76 Szabó Mátyás Péter ajánlója az előadáshoz. https://www.theater.hu/hu/szinhazak/szinhazibazis--230/eloadasok/woyzeck--10132.html (Letöltes: 2023. augusztus 3.) 77 Török Ákos: Emberpanoptikum. A Woyzeck Hegymegi Máté rendezésében — Szkéné Színház, Szinhäz, 51. évf., 2018/11, 22. + 160 +
