Oldal 135 [135]
OCR
SZEMESSY KINGA — VÉGVÁRI VIKTÓRIA: PERFORMANSZ ALAPÚ TÁNCOS/BÁBOS RÉSZVÉTELI... Beckett-játék című részvételi bábelőadásunk világa egy asztali doboz-bábszínpad, alján homokkal." Az előadás szereplője egy fehérre festett bábfej, amelynek testét a Bábos keze teremti meg. A doboz tetején bekötve egy apró palack függ , VÍZ" felirattal. A játék kezdetekor a többi kellék a játék terében egy asztalon található: három különböző nagyságú kocka, egy gömb, egy olló és egy homokóra. Ezekből a tárgyakból épül újra és újra a bábfigura világa, az absztrakt tárgyak funkcióját, jelentését a résztvevők teremtik meg azáltal, ahogyan a tárgyakat ebbe a világba elhelyezik, és ahogyan interakcióba próbálnak lépni a bábfigurával. A játék világában való eligazodást az első jelenet segíti, amelyben a közönség még nem válik résztvevővé: a jelenetben a figura megszületik, ismerkedik a világgal, sikertelen kísérletet tesz arra, hogy a felfüggesztett vizespalackot megszerezze, majd amikor ideje letelik, meghal. Az előadás némajáték, a játék közben sem a szereplők, sem a közönség nem szólalhat meg. Az előadás loopszerűen ismétlődő jeleneteinek időtartama három perc, amelyet a homokóra pergése jelez. Ha az idő letelt, a jelenet — és egyben a bábfigura élete — véget ér. A bábfigura világa a doboz -— azt látja csak, ami a dobozon belül van vagy történik. A jelenetek tetszőleges számban ismételhetők és variálhatók, a tárgyak meghatározott sorrend szerint minden jelenet kezdetén kiosztásra kerülnek a résztvevők között, az egyes jelenetekben a tárgyak beadásával, lehelyezésével vagy éppen a részvétel megtagadásával befolyásolhatják a színpadi történést, a bábfigura életét. A jelenetek a leírás szerint szerveződnek, de maguk a színpadi történések improvizatívak, nem rögzítettek. Jótékony emberkísérletek Allan Kaprow ügy velte, happeningjeinek elhanyagolhatatlan hozzävalöja „a félelem és a rizikó — mindig adott egy delikát, édes idegesség, amikor készülőben van valami"." Ennek a szemléletnek az államszocializmus underground művészei közt is volt relevanciája. Enyedi Ildikó saját tapasztalatai alapján a művészetpedagógus Erdély Miklós vezetési módszerét - szembeállítva azt a kortárs kreativitäs iskoläival - „pozitiv-passzivnak” nevezte: Erdely „nem ajänl[ott] &s nem tilt[ott], semmilyen irányban nem [volt] elkételezett és [megnyerheté]”.** Kitiin16 Hoffer Károly — Végvári Viktória: Kegyetlen játékok / Beckett-játék, Színház-és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2017. * Allan Kaprow: Happenings in the New York Scene, in Rebecca Caines - Ajay Heble (eds.): The Improvisation Studies Reader. Spontaneous Acts, London — New York, Routledge, 2015, 239. 18 Enyedi Ildikó: Tanítható-e a kreativitás? Erdély Miklós 1977/78. évi Fantdziafejleszté gyakorlatok — a módszer elemzése, Budapest, Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2009, 20. ¢ 133 +
