Page 100 [100]
OCR
PILLANATOK ÉS KÉPEK csolódó, de formailag önálló egységet alkotó dc$7ámamunka kapcsolódott.? A fenti beszámolókból láthatjuk, hogy ezekből a különálló egységként megvalósuló foglalkozásrészekből — mint amilyen a Sárkányok ellen előadás kétszáz alkalommal megvalósított foglalkozása volt? — nemcsak drámatanárként, hanem színházi alkotóként (színházcsinálóként) is rendkívül sokat tanultak vezetőik, vH és ez jelentékenyen befolyásolta a TIE későbbi alakulását is. A gyerek mond egy történetet, ami nyilván nem teljesen kifejtett, hanem csak egy helyzet vagy ilyesmi, és hogy akkor abból történetet építünk. Megkeressük azokat a pontokat, amik ebben a történetben fontosak, és azt, hogy hogyan lesz a narratívából tényleg drámai cselekvés, hogy az ne csak egy sztori legyen. Az volt a legnehezebb, hogy van egy sztori, de akkor játsszuk el minden elemét a sztorinak, vagy mi legyen? Melyek azok az elemei, amik fontosak? Mi az, ami feszültséget hordoz, és mi az, ami igazából átugorható és hol van az, ahol el kell mélyülnünk? Tehát azt tanultuk meg, hogy mi is az a dramaturgia, és ezt teljesen tapasztalati úton, a megfigyeléseink alapján. Romankovics Edit, a Kerekasztal, majd a Káva egyik alapító tagja tehát kiemeli, hogy a kiscsoportos munka sokszori megismétlése, egymás megfigyelése, a tapasztalatok disszeminációja fontos része volt a tanulási folyamatnak, amire Kaposi László nagy hangsúlyt is fektetett. Takács Gábor szerint is sokat tanult a negyvenöt percnyi dramamunkabol az, , aki ott volt": , A semmiből hirtelen egy sztorit kellett építeni, ahol íróként, rendezőként, dramaturgként, játszóként, pedagógusként kellett jelen lenni. Egy fantasztikusan érdekes dolog volt. Iszonyatosan élveztem, minden fontos elemet ott tanultam meg." Hajós Zsuzsa, aki ebben az időszakban elsősorban diákszínjátszó csoportvezetőként dolgozott, megjegyzi, hogy a dc$/ámamunkák folyamata nagyon hasonlított a saját munkájához.? A színházi forma kapcsán Balla Richárd, a győri RÉV Színház vezetője fejti ki, hogy a társulat számára fontos váltás volt, amikor tudatosan redukálni kezdték a díszlet- és eszközhasználatot, s ezáltal a színészi játék és az előadás egyéb strukturális elemei váltak a főbb kísérletezési tereppé. Arra fókuszáltak, hogy lehet ,csak az emberből, csak a színészből és így nyilván drámatanárból felépíteni egy előadást". A színházi szempontok mellett ebben a fordulatban praktikus 22 Róbert: A , roncsolás" dramaturgiája, 43. 33 Kerekasztal Színházi Nevelési Központ: Sárkányok ellen (Fehérlófia és társai), rend. Kaposi László, 1992. 24 Kiss: Minek is a , Philthere"?, 18. 35 A közösségi alkotófolyamatok rendezői feladatai és a dc$ámatanári/facilitátori munka közötti párhuzamról lásd Bethlenfalvy Ádám: Amikor a facilitátor rendező. Párhuzamok a folyamatdráma és a devising színházcsinálói attitűdje között, Theatron, 15. évf., 2021/1, 33. « 98 +
