Oldal 86 [86]
OCR
PILLANATOK ÉS KÉPEK százhúsz különböző színházi nevelési / színházpedagógiai program révén több mint húszezer fiatalt és felnőttet szólított meg. A debreceni Csokonai Színház az ország tíz , nemzeti" státusszal is rendelkező intézményének egyike, és az állami, illetve önkormányzati finanszírozás komoly kötelezettségeket is ró az intézményre a műsorpolitika kialakításánál." A vidéki kőszínházaknak mind életkort, mind műfaji sokszínűséget tekintve rendkívül széles közönségréteget kell kiszolgálnia, ami komplex munkát és feszített munkatempót kíván a színház dolgozóitól. A debreceni színház négy játszóhelyen évi tizenöt-tizennyolc új előadást mutat be a gyerek- és ifjúsági előadásoktól az operán és operetten keresztül a kortárs és klasszikus drámákig. Ez a zárt rendszer kevés lehetőséget ad a kísérletezésre, az új formák beillesztésére, hiszen ezekre sem tér, sem humánerőforrás nem áll rendelkezésre. Ebben a rendszerben a kulturális jogok érvényesítése vagy a kulturális tőkéhez való hozzáférés jelenleg nem lehetséges. Pedig a jelenlegi kultúrpolitika is felismerte, hogy a központi költségvetésből finanszírozott intézmények többsége egy szűk elit igényeit szolgálja ki. A színházi kultúra demokratizálására indult el a Déryné program azzal a céllal, hogy az ország legtöbb településére térítésmentesen juttasson el előadásokat. A döntéshozók azonban a program indításakor figyelmen kívül hagyták a fenntarthatósági szempontokat. Ha megszilárdították volna az elmúlt tíz-húsz évben kialakult tartós együttműködéseket a befogadó intézmények és a független (utazó) társulatok közt, ha kibővítették volna a mobilitást támogató pályázatok rendszerét és az ehhez rendelt költségvetést," akkor egy organikusan, a helyi viszonyokat és igényeket ismerő szakemberek közreműködésével szerveződő program valósulhatott volna meg egy újabb központosított, a fővárosból irányított szervezet helyett. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy egy közpénzből finanszírozott intézménynek kötelessége számot vetnie Jean Caune tézisével,” aki szerint korunk társadalmi, politikai és technikai átalakulásai átalakítják és megújítják az állampolgárok elvárásait a színház kulturális és politikai funkciójával kapcsolatban. S az esztétikai mediáció jelentőségét különösen egyértelművé teszi az a tény, hogy a nézőtereken már a Z és alfa generáció tagjai ülnek, akik fókuszált figyelme kevesebb mint egy perc, akik számára a világ felfedezése elsősorban az okos15 A debreceni teátrum közszolgáltatási szerződése jelenleg nyilvánosan nem elérhető, de több nemzeti besorolású színház közzétette ezt a dokumentumot, mint például a a Győri Nemzeti Színház (https:// www.gyoriszinhaz.hu/images/stories/dokumentumok/kozadat/K%C3%B6zszolg%C3%A Llati%20 $Zerz%C5%91d%C3%A 95%202022-2024.pdf). (Letéltés: 2023. december 10.) 16 Rihay-Kovács Zita: A számok magukért beszélnek. A Déryné Program anyagi háttere, Színház. net, 2023. november 27. https://dossziek.szinhaz.net/5/rihay-kovacs-zita-a-szamok-magukertbeszelnek (Letöltés: 2024. január 5.) 47 Jean Caune: Faire théátre de tout, Montreuil, Éditions Théátrales, 2021, 10. s 84 c
