Oldal 79 [79]
OCR
GEMZA MELINDA: PUBLIC SOCIAL RESPONSIBILITY környezetre gyakorolt hatásával.? Nem kevésbé problematikus az a tény, hogy a vidéki kőszínházi előadások nagy része ritkán éri el a húsz feletti előadásszámot (a nagy költség- és anyagigényű operák akár már hat-nyolc előadás után lekerülnek a műsorról), mivel egészen egyszerűen a színház vonzáskörzetében nincs több néző, akit be lehetne hívni. Kricsfalusi szerint ,ez az a pont, ahol az ökonómiai és az ökológiai szempontok szemmel láthatóan egymásnak feszülnek", ? hiszen emiatt az előadások létrehozása csak nagyon kivételes esetben térül meg anyagilag, és az előadások után megmaradó, kihasználatlan díszletek és jelmezek tárolása vagy jobb esetben újrahasznosítása is problémaként jelenik meg. Mindez csak két rendszerszintű probléma a közintézményekként működő kőszínházakat illetően, s mindkettő pontosan jelzi: csak elvétve találkozhatunk a fenntarthatósági szempontok megjelenésével a produkciós mechanizmus során, ekkor is legfeljebb a környezetvédelem vagy az akadálymentesítés kapcsán. Pozitív példa viszont a néhány éve Magyarországon létrejött Zöld Színház kezdeményezés, amelyhez azóta húsz intézmény csatlakozott. Céljai között szerepel a karbonsemlegességre és az ökotudatosságra (energetika, hulladékkezelés) törekvés, az újrahasznosítás és a fenntarthatósági stratégia kidolgozása. De sajnos az olyan területek, mint az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség, a nemek közti egyenlőség, a felzárkóztatás, az inkluzivitás, az átláthatóság, a prevenció, az egészségfejlesztés, az önkéntes szociális-kulturális szolgáltatások náluk sem tematizálódnak. Ahogy általánosságban el lehet mondani: a fMe1loo mozgalom hatására egy ideig a közbeszéd tárgya lett a színház etikus működése, a dolgozók munkakörülményei, a nemek közti egyenlőség, és ennek hatására több intézmény létrehozta és bevezette az etikai kódexét, de ez a gyakorlat még ma sem tekinthető általánosnak." » Itt érdemes megemlíteni azokat a társulatokat, melyek nem rendelkeznek állandó játszóhellyel, emiatt a működési modelljük a folyamatos vendégjátékra, vagyis a folyamatos utazásra épül, mely szintén óriási környezeti hatással bír. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatása érdekében szólalt fel 2019-ben Jérőme Bel francia koreográfus, aki a környezettudatosabb működést fogalmazta meg a Figaro francia napilap: Jéróme Bel úgy harcol a globális felmelegedés ellen, hogy bojkottálja a repülést című interjújában. Pour lutter contre le réchauffement de la planéte, le chorégraphe Jérôme Bel boycotte l'avion. 2019. szeptember 26. https://www.lefigaro.fr/culture/ pour-lutter-contre-le-rechauffement-de-la-planete-le-choregraphe-jerome-bel-boycotte-lavion-20190926 (Letéltés: 2023. december 15.) Vo. Kricsfalusi Beatrix: Okoreografia. Jérôme Bel bécsi és berlini fesztivalszereplésérél, Szinhaz, 52. evf., 2019/11, 46-49. Kricsfalusi: Fenntartható színház, 7. 4 Lásd Jövő Nézőiért — Zöld Színház Projekt. https://jovo-nezoiert.webnode.hu/ (Letöltés: 2023. augusztus 15.) 2021-ben szinte egyszerre adta ki a debreceni Csokonai Színház és a Vígszínház az etikai kódexét, amit azóta több kőszínház is átvett. Etikai kódex, Csokonai Színház, 2021. http:// csokonaiszinhaz.hu/wp-content/uploads/2023/08/etikai-kodex-1.pdf; Etikai Kódex és Eljárási Rend a hatalommal való bármely visszaéléstől mentes környezet kialakítására, Vígszínház, 2021. D o «77 ¢
