Oldal 77 [77]
OCR
GEMZA MELINDA: PUBLIC SOCIAL RESPONSIBILITY vH Tizenöt évvel később Jean-Michel Lucas ennél radikálisabban gondolkodik a fenntartható kultúráról és a kulturális jogok érvényesítéséről." S bár egyetért Jon Hawkes tézisével, mely szerint a kultúra a fenntartható emberi fejlődés alapja, úgy látja, hogy a nemzetközi intézményrendszer (EU, UCLG) még mindig a neoliberális piacgazdaság törvényei mentén gondolkodik a kultúráról. Holott a kultúra és a fejlődés összekapcsolása nem redukálható a termelésre, és hasznos lenne a kulturális jogok alapját képező tisztelet és a méltóság etikájának prizmáján keresztül tekinteni rá. Úgy véli, hogy a kultúrpolitika legfontosabb kihívása a jövőben az lesz, hogy a kulturális javakat ne , fogyasztásra kész termékként gondolja el, hanem szabad, egyenlő személyek (művészek és nem művészek) közösségeként, akik különbözőségeik révén mind hozzá tudnak tenni az egyetemes emberi kultúrához"."" Mindennek alapjául szolgálhat a 2007-ben elfogadott Fribourgi Nyilatkozat, melynek támogatói alapvető emberi jogként kívánják legitimálni a kulturális jogokat." Célja ugyanis az, hogy mindenki számára biztosítsa a saját és mások kultúrájához való hozzáférést, a véleménynyilvánítás és a művészi alkotás szabadságát. A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS LEHETŐSÉGEI AZ ELŐADÓMŰVÉSZETEKBEN A PSR területe napjainkban is folyamatos változásban van, ami több módszertani és öndefiníciós problémát vet fel. Budai Balázs Benjámin szerint a két legfontosabb kérdés a következő: milyen konkrét szerepet vállaljon az állam a társadalmi felelősségvállalás területén, és hogyan viszonyuljon a gazdasági szereplők ilyen tevékenységéhez? Hogyan határolja el a saját működésében az alapfunkcióiból, kötelezettségeiből adódó közvetlen és a tágabb társadalmi felelősséget azoktól a tevékenységektől, melyeket önként vállal, miközben a közszféra szervezetei eleve a közjót szolgálják?" Ezekre a kérdésekre jelenleg nincsenek konkrét válaszok, de az elfogadott álláspont szerint a PSR körébe tartozhatnak mindazok a feladatok, tevékenységek, melyeket a közintézmény a jogszabályban előírt kötelezettségén felül vállal, és önként, a társadalom iránt érzett felelősségből, erkölcsi indíttatásból valósít meg. A közszférában ilyen területek lehetnek a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, az egyenlő bánásmód, az esélyegyen4 Lucas: Les droits culturels, 45-46. 5 Uo. 48. 16 Lásd Cultural Rights. " V6. Budai Balazs Benjámin: A közigazgatás újragondolása. Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság, Budapest, Akadémiai, 2017. .75 +
