OCR
PILLANATOK ÉS KÉPEK elmúlt hat-hét évben a közszféra szervezeteinél is megjelent az az igény, hogy olyan tevékenységeket lássanak el, melyek a fenntartható fejlődést segítik elő. Annál is inkább, mert egy közfeladatot ellátó szervezet is felvállalhat olyan, a .közjót" szolgáló feladatot, amelyet más nem lát el — amennyiben felismeri és kiszolgálja a jelentkező társadalmi igényt. Gáspár Mátyás szerint a közigazgatási szervek a közjó egészéért felelnek, valamennyi rendelkezésre álló eszközükkel," így elavult az a megközelítés, hogy bizonyos feladatokat azért utasítson el, mert nem tartozik a munkakörébe. A továbbiakban ebből kiindulva először bemutatom a PSR jelenlegi értelmezéseit, majd megvizsgálom azokat a főbb elméleteket, amelyek a kultúrát a fenntarthatóság negyedik pilléreként határozzák meg. Ezt követően a társadalmi felelősségvállalás lehetőségeit veszem górcső alá az előadóművészetekben, azon belül is a vidéki kőszínházakban. Miközben számot vetek azzal, milyen célokat fogalmazhat meg egy kulturális intézmény, amikor ilyen feladatot vállal magára, abból az alapfeltevésből indulok ki, hogy a közintézményként működő színházak (kőszínházak) pazarlóan működnek, ugyanis a működésükre kapott közpénz felhasználásánál elsősorban egyéni, művészi szempontok kerülnek előtérbe a társadalmi, fenntarthatósági szempontok helyett. Ezért érdemes feltenni olyan kérdéseket, hogy mit és hogyan produkálnak, milyen modellek megvalósításával lehetnek fenntarthatóbbak, etikusabbak, hogyan építhetnek be átgondolt, a társadalomra valós hatást gyakorló tevékenységeket a repertoárjukba, és hogyan tudnak a kulturális jogok figyelembevételével mükôdni.5 Tézisem szerint a téttel bíró bevonódásra lehetőséget nyújtó részvételi színházi formák, illetve az ezekkel dolgozó alkalmazott színházi előadások képesek megteremteni ennek a lehetőségét. Biztosítani tudják, hogy a kőszínházak felelősséget vállaljanak a társadalom (de legalábbis saját mikro-, illetve makrokörnyezetük) állapotáért, melynek egyik lehetséges útját, jó gyakorlatát az utolsó részben a debreceni Csokonai Színház ifjúsági programjának az elemzésén keresztül mutatom be. : Gáspár Mátyás: Társadalmi közfelelősség — Van-e közigazgatás a bürokrácián túl? Az önkormányzatiság újraértelmezésének egy lehetséges gondolati kerete, Uj Magyar Kôzigazgatäs, 9. évf., 2016/3, 35. 5 2007 májusában hozták nyilvánosságra a Fribourgi Csoport által kidolgozott, a kulturális jogokat összefoglaló Fribourgi Nyilatkozatot, melyben megfogalmazták többek közt azt, hogy a kulturális jogok tiszteletben tartása a fenntartható fejlődés egyik alapja. Cultural Rights. Fribourg Declaration. https://culturalrights.net/descargas/drets culturals377.pdf (Letöltés: 2023. augusztus 19.) «726